Szabó Dénes: Gépesített áttelepítésű esőztető öntözőberendezések (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1975)
Az esőszerű öntözés hazánkban
Év Az öntözhető terület 1000 ha-ban hordozható felszín alatti nyomócsöves 1900 24,91 4,02 1961 40,28 6,04 1962 84,88 8,63 1963 150,14 11,35 1964 197,56 19,39 1965 240,84 27,91 1966 257,59 33,78 1967 240,80 34,29 1968 250,10 39,65 1969 265,20 42,93 1970 290,04 51,04 a belvízrendezés és az öntözés. Sa- 2- táblázat. Az esőszerű öntözés területi ., . fejlődése 1960—1970 között jatos éghajlati viszonyaink miatt általában két-három csapadékos esztendőt hat-nyolc száraz, közülük egy-két kimondottan aszályos év követ. Ennek következtében a fő növényeink termésingadozása átlagban mintegy 40%-os, de szélső értékként elérheti a 100%-ot is. Kormányunk főleg a Tisza II. öntözőrendszer hatásterületére koncentrálva növelni kívánja az öntözött területek nagyságát. Nyilvánvaló, hogy 1980-ig az öntözött táblák gyors ütemű gyarapodása várható. Az esőszerű öntözés fejlesztésének súlypontja pedig a hordozható vezetékes berendezéssel szemben minden bizonnyal a felszín alatti, állandó nyomóvezetékes csőhálózat hidránsaihoz csatlakozó berendezések irányába tolódik. Ez a tendencia már ma is felismerhető, amit a 2. táblázat adatai is igazolnak (2. táblázat). Gazdaságaink csak akkor öntözhetnek szakszerűen és gazdaságosan, ha megfelelő gépi eszközök állnak rendelkezésükre. A hordozható esőztető öntözőberendezések merev csőtagjainak áttelepítése nehézkes, munkaigényes. Nem csodálkozhatunk azon, hogy erre a munkára alig kapnak embert, és a krónikus munkaerőhiány várhatóan egyre több nagyüzemünket fogja szinte megoldhatatlan feladat elé állítani. Az öntözőmunkások hiánya különösen azokban a jól gépesített gazdaságokban okoz gondot, amelyek adottságaiknál fogva képesek a korszerű technológiák szerinti termelésre és az öntözővíz fogadására. A munkaerőhiányon kívül nagymértékben hátráltatják a meglevő öntözőtelepek kihasználását a műszakilag elöregedett öntöző- berendezések és szárnyvezetékek. E két tényező együttes hatása, hogy az öntözésre berendezett területek növekedése ellenére csökkent a valóban öntözött táblák száma, azaz csökkent az öntözőtelepek kihasználása. Ezt a sajnálatos irányzatot támasztja alá szám9
