Stelczer Károly: A vízrajzi szolgálat száz éve (VÍZDOK Leányvállalat, Budapest, 1986)
7. A fejlődés második szakasza
% forrás ( X- vizál/ásesz/e/es gi vizhozammérés • talajvizszint észlelés o csapadékészlelés tSH hidrometero/ógiai állomás SS meteorológiai obszervatórium SS kutatóállomás ,-i- vizminöségmérés (v/z/G-VITUkl) 54. ábra. Balaton-térség hidrológiai mérőhálózata halmozott készletváltozás idősorára illesztett eloszlásfüggvény segítségével számították a meghatározott, különböző előfordulási valószínűségű halmozott természetes készletek {Csuka, 1982) éven belüli alakulását (55. ábra). A Balaton medrének feltöltődésével, a feltöltődés mértékének és ütemének megállapítása érdekében egyrészt a Vízrajzi Osztály 1894—95. évi felvételét és az 1929—30. második, az 1955—56. harmadik felmérését követő 1974—75-ös felvétel végső célja egy korszerű Vízrajzi Atlasz (VITUKI, 1976. 21. sz.) elkészítése volt, amely már alkalmas volt további összehasonlító vizsgálatok alapjául, másrészt az 1950 és 1960-as években pollen-analízist végeztek (Zólyomi—Bendefy, 1970). A számítások eredményeként a Balaton feliszapolódásának ütemét az utolsó 300 év átlagában 0,6-0,7 mm/a-re, a Keszthelyi-medencében 1,3 mm/a-re becsülték (Zólyomi—Bendefy, 1970). A feltöltődés hely szerinti változásában, a Balaton vízminőségének változásában, az elkeveredés folyamatában igen fontos szerepet játszanak a szél keltette áramlások (Győrke, 1975). A modellvizsgálatok során rögzített áramlási képek (56. ábra), kiegészítve helyszíni (tavi) ellenőrző mérésekkel és légi, továbbá műhold felvételekkel, megmutatták, hogy a Balatonba bejutott és a tóban termelődött hordalék, valamint a mederanyag a szél keltette hullámzás és az áramlások hatására mozgásba jön, vándorol, osztályo- zódik és különböző helyeken halmozódik (Győrke, 1982). A Balaton vizének mennyiségi feltárása mellett legalább olyan fontos a kémiai, biológiai változások vizsgálata, főként a Balaton-vízzé válás folyamatának a megismerése ül. az eutrofizálódás kutatása érdekében (Tóth, 99
