Stelczer Károly: A vízrajzi szolgálat száz éve (VÍZDOK Leányvállalat, Budapest, 1986)

7. A fejlődés második szakasza

séget biztosítottak a nemzetközi kapcsolatok kiszélesítésére, a nemzetközi tudományos életbe való intenzív bekapcsolódásra. Egyik ilyen terület a Meteorológiai Világszervezet (WMO) 1979. évi kongresszusán elfogadott Többcélú Hidrológiai Operatív Alprogram (Hydrological Operational Multipurpose Subprogramme, HOMS) végrehajtásában való aktív részvétel (Goda— Szöllősi-Nagy, 1981). A Nemzeti HOMS Központ feladatainak ellátásával a VITUKI-t bízták meg, a WMO pedig az Európára szervezett Regionális Projekt Központjának felállításával Magyarországot, azon belül is a VITUKI Hidrológiai (Vízrajzi) Intézetét bízta meg.

A nemzetközi sikert talán legjobban az jellemzi, hogy az árvízi előrejezés HOMS komponensét, amelyet a VITUKI dolgozott ki, 1984-ben és 1985-ben a délkeletázsiai országok részére a VITUKI előrejelző szakemberei tanfolyamok keretében, adták elő, Az árvízi előrejelző modelleket Thaiföldön a Királyi Meteorológiai Szolgálat a Pasak folyóra adaptálta, míg a folyamatos (real-time) előrejelző eljárást aburmai Hidrometeorológiai Szolgálat kívánja operatív előrejelző rendszerként bevezetni.

A görgetett és lebegtetett hordalékra kidolgozott HOMS komponens (VITUKI 1984), ugyancsak a VITUKI szakemberei ismertették Nepálban a kelet-ázsiai országok részére rendezett tanfolyamon (42. ábra).

Ezek az eljárások már teljesen számítógépesítettek. Megemlítendő, hogy a VITUKI a világban elsők között jelentkezett a 8, illetve 16 bites mikroszámítógépekre alapozott, összehangolt hidrológiai adatbázis kezelő és előrejelző programrendszerrel, amely egyben sikeres szellemi árunak is bizonyult.

42. ábra. Nepáli hordalékmérési és adatfeldolgozási tanfolyam

88