Stelczer Károly: A vízrajzi szolgálat száz éve (VÍZDOK Leányvállalat, Budapest, 1986)

7. A fejlődés második szakasza

A hidrológiai előrejelzés fejlesztésének második láncszeme az adatok gyors feldolgozása és az előrejelzés előkészítése. A hidrológiai adatok hagyományos — szöveges táviratban történő — továbbítása, egyéb hátrányai mellett, nem felelt meg a számítógépes feldolgozó rendszer követel­ményeinek, ezért az ÓVSZ 1977. I. 1-től nemzetközi, 1981.1. 1-től hazai adatszolgál­tatásban általánosan és kötelezően bevezette a WMO FM 12—VII. SYNOP (a meteoro­lógiai adatközlés), illetve FM 67—VI. HYDRA (a hidrológiai adatközlés) és FM 68—VI. HYFOR (az előrejelzések közlése) kódokat, amely utóbbi kettő nemzetközi kidolgo­zásában aktívan részt vett. Az ÓVSZ ezenkívül kidolgozta és az 1974—75. év jeges időszakában alkalmazta az ICE (jég) kódot, továbbá a SNOW (hóadatközlés) program- csomagot és a gázlókitűző szolgálat jelentésének továbbítására a GÁZLÓ kódot. A programrendszerhez kapcsolódik az ÓVSZ által 1980-tól kidolgozott, az adatok archiválását, valamint későbbi felhasználását lehetővé tevőre archiváló programok (SYARC, HYARC, ICARC, SNOW). A hidrológiai adatok kódolt továbbítása lehetővé tette az adatok köz­vetlen számítógépi feldolgozását (38. ábra) és jelentősen csökkentette az adatok továbbításához szükséges időt, így nagy lépést jelentett a korszerű operatív előrejelző szolgálat megteremtésében (Bartha-Szöllősi-Nagy, 1982). Az OVSZ-ben alkalmazott számítógépes adatfeldolgozás és előre­jelzés folyamatábráját a 39. ábrán mutatjuk be (VITUKI, 1977). 38. ábra. A VITUKI számítógépközpontja 83

Next

/
Oldalképek
Tartalom