Stelczer Károly: A vízrajzi szolgálat száz éve (VÍZDOK Leányvállalat, Budapest, 1986)
3. Az egységes észlelőhálózat
A vízrajzi fixpontok tengerszint feletti magasságának meghatározása érdekében négyezer km felsőrendű szintezést végeztek. A folyó jobb és bal partján, rendszerint más mérnök által végzett méréseket 20—30 km-enként összekötötték és egy-egy ilyen körmérésben a kilométerenkénti „valószínű jj k hiba” nem lehetett nagyobb ±3 mm-nél, a h = — képletből számítva, ahol m h — a kilométerenkénti valószínű hiba, k — a körmérés záróhibája (mm), m — pedig a bemért kilométerek száma. A mérések átlagos kilométerenkénti középhibája 0,56 mm, a maximális 1,2 mm és a minimális pedig 0,05 mm volt {Pech, 1896). Az elsőrendű pontok hálózatának létesítésével egyidejűleg - a főfolyók mentén — megkezdték a másodrendű alappontok, az ún. VO kövek (Vízrajzi Osztály kövei) elhelyezését. A Dunán Dévény—Ó-Moldva közt 496, a Tisza Nagyszöllős—Titel szakaszán 300 medernyilvántartási szelvény helyét rögzítették másodrendű magassági pontul szolgáló szelvénykő-párral. A VO kövek vízszintes helyzetét is meghatározták. A vízrajzi magasságmérésekkel szinte egyidejűleg indította meg a Vízrajzi Osztály a medernyilvántartási tevékenységét, mely a folyók helyszín- rajzi felvételén kívül a keresztszelvények felvételét, a hossz-szelvény megszerkesztését és a vízszintrögzít és, vízhozam-, hordalékmérések eredményeit is tartalmazta. A Tisza felvétele 1881-91 közt, a Dunáé pedig 1899— 1908 között készült el. A tiszai felvétel eredményeit egy nagyszabású kiadványban, „Tisza hajdan és most” kívánták közreadni. A hét kötetre tervezett műből csak a II. kötet: Tisza folyó helyszínrajza (1 : 2880 méretarányú. 65 rajzmelléklet) 1902-ben, a III. kötet: Tisza hossz-szelvénye (1 : 20 000/1 : 100 méretarány, 41 rajzmelléklet) 1906-ban és a IV. kötet: Tisza keresztszelvényei (1 : 1000/1 : 100 méretarány, 28 rajzmelléklet) 1898- ban jelent meg. A többi kötet így I. Általános rész, V. A Tisza vízjárása, vízemésztése és hordaléka, VI. A Tisza folyó szabályozási művei és a VII. Végeredmények kiadása elmaradt. Az anyag részben a Vízrajzi Osztály évkönyveiben és különálló tanulmányokban jelent meg. A dunai felvétel eredményeit ,A Duna helyszinrajza és hossz-szelvénye Dévénytől Orsováig” címmel adták közre. A kéziratos helyszínrajzok 1 : 2880, a hossz-szelvény 1 : 10 000/1 : 100, a keresztszelvények pedig 1 : 5000/1 : 200 méretarányban készültek. A helyszínrajzot 1 : 5000 és 1 : 25 000 arányban, a hossz-szelvényt csak a Dévény-Gombos közötti szakaszra pedig 1 : 50 000/1 : 100 méretarányban ki is nyomtatták. A Balaton első felvételére 1894-95 között került sor. A felvétel eredményeként a tó 1 : 150 000 méretarányú mélységvonalas térképe készült el. 25
