Stelczer Károly: A vízrajzi szolgálat száz éve (VÍZDOK Leányvállalat, Budapest, 1986)
2. Az egységes szervezet létrejötte
beszerzése, mindezek földolgozása és közrebocsátása. Ezen gyakorlati cél mellett azonban egyszersmind a tudomány szükségletei és követelményei is szem előtt tartandók és nemcsak mindazok a tényezők megállapítandók, amelyek folyóvizeink mederalakulására hatással vannak, hanem kipuhatolandók a közöttük létező összefüggések is, hogy mindkettő változásainak tanulmányozásából teljesen megismerjük folyóvizeink természetét, életműködését és törvényeit.” A Vízrajzi Osztály feladatkörét érdemes összehasonlítani Dyck (1980) azon megállapításával, hogy ,,a hidrológiának három egyenértékű és egymással szorosan összefonódó fő területe különböztethető meg: — a hidrológiai adatok beszerzése és előkészítése; — ezen adatok módszeres elemzése az alapvető elméletek és módszerek fejlesztése és általánosítása céljából; — e módszerek, elméletek és adatok alkalmazása a legkülönfélébb gyakorlati feladatok megoldására”, ekkor érzékelhetjük csak igazán mennyire előremutató feladatkörrel állították fel 1886-ban a Vízrajzi Osztályt. A szerény keretek között létrejött központi szervezetről már a kortársak is tudták, hogy csak kezdete egy kiteljesedő, egységes, országos hatáskörű intézménynek. Péch (1884) az alapítást megelőzően úgy ítélte meg a helyzetet,hogy „Bizonybizony jobb lett volna 200 000 forint helyett kevesebbel is beérni, csakhogy végre- valahára, rendszeresen megkezdhettük volna a vízrajzi adatok gyűjtését." Herman Ottó pedig az 1886. évi országgyűlési vitában a végén keserűen jegyezte meg: „elfogadom embryónak egy jövőbeli hydrographiai intézetre, de nem fogadhatom el annak, a mire most is égető szüksége van az országnak.” {Országgyűlés Naplója 1886). A Vízrajzi Osztály első vezetője Péch József (1829—1902) lett (7. ábra). 7. ábra. Péch József 18
