Stelczer Károly: A vízkészlet-gazdálkodás hidrológiai alapjai (ELTE Eötvös Kiadó, Budapest, 2000)

I. A vízkészlet-gazdálkodás és a hidrológia kapcsolata - 4. A vízháztartási mérleg

tengelye a talaj felszíne alatt a kívánt - általában 0,02, 0,05, 0,10 és 0,20 m - mélységben legyen. (Felszíni talajhőméró'k.)

Nagyobb mélységeknél a mélységi talajhőmérőket az ún. Lamont-szekrénybe helyezik el. Ez különböző, a mérési mélységeknek megfelelő hosszúságú, négyszög keresztmetszetű rekeszekből összeállított fatok. A rekeszekbe beleülő négyszögletes farudak alsó végén bevésett hornyokban van az ugyancsak hengeres edényű talajhőmérő. A mérés legnagyobb mélysége általában 2,5 m a felszín alatt. Újabban olyan mérőket használnak, amelyekkel a hőmérséklet-gradienst egy vékony, a talajban függőlegesen elhelyezkedő lemezzel termoelektromos úton mérik.

A hó alatti talajhőmérséklet mérésére elsősorban távjelzős hőmérőket (elektromos és fémcsöves) alkalmaznak.

A fagyott talaj hőmérsékletének mérésére a —30 °C-ig mérő felszíni talajhőmérők alkalmasak. A fagyott talaj vastagságának meghatározása általában műanyaggal bélelt és a talpán tömített 0,80 m mély furatba leengedhető és merevítő pálcákkal ellátott, sótalanított vízzel feltöltött gumicsővel történik.

A hidrológiában a talajhőmérséklet ismeretére a talajfelület-párolgás, a hőfelhalmozódás és olvadás, a beszivárgás, továbbá a háromfázisú zónában lejátszódó vízháztartási folyamatok és a talajvízpárolgás-vizsgálatoknál van szükség.

Magyarországon a talajhőmérséklet mérése 1861-ben Budán az Akadémiai Észleldé- ben kezdődött el. Érdekes, hogy Buda és Pest csatornázásával kapcsolatban 1877-ben már négy helyen 0,5, 1,0, 2,0 és 4,0 m mélységben rendszeres napi mérés folyt. A mérőhálózat 1910-re alakult ki. Jelenleg 50 állomáson van talajhőmérséklet-mérés.

A talajhőmérséklet mérését a VMS 230-5:1979 írja elő. A felszíni talajhőmérők 0,02, 0,05, 0,10, 0,20 m, a mélységi talajhőmérők pedig 0,50, 1,00, 1,50 és 2,00 m mélységben helyezkednek el egy-egy állomáson. Az észlelés időpontjait a j-VI. táblázatban tüntettük fel.'

A talajhőmérsékleti adatokat (havi és évi középértékek) 17 állomásra a Meteorológiai Évkönyv (3. rész Éghajlati Adatok) közöl. Az Időjárási Havijelentés pedig 120 állomás radiációs minimumait (talajfelszíni hőmérsékletet) adja közre.

A csupasz talajfelszín hőmérsékletének számítására, áprilistól októberig terjedő időszakra a

<4=1,4*-2,3 (°C)

összefüggést javasolják, ahol t a levegő hőmérséklete (Tóth-Dávid, 1986).

Magyarországon módszert dolgoztak ki a talajhőmérséklet előrejelzésére (Bézsenyi- Dunay-Kopasz, 1990). A módszer lényege, hogy a reggel 7 órai, 0,05 m mélyen mért talajhőmérséklet, valamint az előrejelzett léghőmérséklet- és napfénytartam-értékek alapján 1, 3, 7 és 10 napra előre, tetszőleges mélységű talajréteg hőmérséklete kiszámítható. A számított értékek legfeljebb 1%-kal térnek el ténylegestől.

75