Stelczer Károly: A vízkészlet-gazdálkodás hidrológiai alapjai (ELTE Eötvös Kiadó, Budapest, 2000)
I. A vízkészlet-gazdálkodás és a hidrológia kapcsolata - 4. A vízháztartási mérleg
nádas 1.) mért albedó a ritkább állományú területekre jellemző. A belső területeken (4-X. táblázat, nádas 2.), ahol sűrű a nád, nagyobb reflexióval kell számolnunk (Kozmáné- Nagyné-Szabó, 1982). A magyarországi három nagy tó sugárzási egyenlegének többéves átlagértékei (4-X. táblázat) elég jó egyezést mutatnak és a globális sugárzásnak mintegy 50%-át teszik ki. A sugárzási egyenleg jelentős hányada, 80-90%-a fordítódott a párolgásra, 6-15%-a a levegő és 1-4%-a a víz és a talaj felmelegítésére (Nováky, 1984). A Balaton és környékén végzett hőháztartási vizsgálatok rámutattak arra, hogy a tó és vízgyűjtőjének sugárzási egyenlegében jellegzetes eltérések vannak. A vízfelület - a téli hónapok kivételével - kevesebb sugárzást ver vissza, mint a szárazföld, ugyanakkor a tó a nagyobb sugárzási egyenlegéből lényegesen nagyobb hányadot emészt fel párolgásra, mint a vízgyűjtő. A vízgyűjtő felett nyáron a levegő jobban felmelegszik, mint a tó felett, és ez a tó energiabevételét növelő hőadvekcióhoz vezet (Antal-Baranyi-Tóth, 1977). 4.3.1.1. A léghó'mérséklet A ievegő felmelegedését (léghőmérséklet42) elsősorban a Föld felszínéről induló konvekciós hőáram (qa) és csak kisebb mértékben a sugárzás-abszorpció okozza. A ma használatos hőmérsékleti skáláknak két alappontjuk van: az 1 bar (1 atm) légköri nyomáson olvadó jég és a forrásban levő víz hőmérséklete. A két alappont közötti hőmérsékletkülönbséget Celsius 100, Réaumur 80, Fahrenheit 180 részre osztotta. Az olvadó jég hőmérsékletét Celsius és Réaumur 0°-nak, Fahrenheit viszont 32°-nak vette. A Fahrenheit-, Celsius-, és Réaumur-fokokban megadott hőmérsékletek átszámítására a 180 : 100 : 80 = 9 : 5 : 4 arányok szolgálnak alapul (Makra, 1978). A Kelvin-fokban és a Celsius-fokban megadott hőmérsékletek átszámítása igen egyszerű: K = °C + 273 és °C = K —273 azaz a K-ben és °C-ban mért hőmérséklet-különbségek egyenlőek. Ha a levegő hőmérsékletét nem 2,00 m magasságban mérjük - mivel a léghőmérséklet a magasság függvényében változik -, a mért értéknél ezt külön fel kell tüntetni. A léghó'mérséklet mérésére - a hőmérők szerkezeti felépítése szerinti osztályozás alapján - üvegcsöves, fémcsöves folyadékhőmérőket, ill. deformációs és elektromos hőmérőket alkalmazunk (Starosolszky-Haszpra, 1972). Egyre szélesebb körben terjednek a hőmérsékletíró (termográf) műszerek. A megbízható mérés érdekében a hőmérőket árnyékolni kell, minden sugárzási hatást ki kell zárni. Az árnyékolás azonban nem zavarhatja a természetes légmozgást. A léghőmérséklet mérésének megkívánt pontossága ±0,3 °C. Az észlelések időpontjait a 4-VI. táblázatban adjuk közre. A napi egyszeri leolvasás esetén célszerű maximum-minimum hőmérőket alkalmazni. 42 Léghőmérséklet (air temperature): a Föld felszíne felett 2,00 m magasságban angol hó'méró'házikóban mért érték. Sí-alapegysége (ISO): a kelvin; jele: K; betűjele (jelölése): T. (A hőmérséklettel kapcsolatban tudni kell, hogy a gyakorlati életben a Celsius-fokot, jele: °C, betűjele: í, mint „törvényes, de nem SI-egység”-et használjuk.) 71
