Stelczer Károly: A vízkészlet-gazdálkodás hidrológiai alapjai (ELTE Eötvös Kiadó, Budapest, 2000)

I. A vízkészlet-gazdálkodás és a hidrológia kapcsolata - 2. A hidrológiai eljárások

A legalkalmasabb módszer kiválasztásában még két tényező' játszik jelentős szerepet: a mérőállomások sűrűsége és a mérések időköze. 2.4.3.1. A számtani középérték módszer A vízgyűjtő területen lejátszódó hidrológiai folyamatok (csapadék, párolgás, be­szivárgás) átlagértékének becslésére a legegyszerűbb eljárás, hogy meghatározzuk a vízgyűjtő állomásain mért értékek számtani középértékét. Ez a módszer ered­ményesen akkor alkalmazható, ha a vízgyűjtő területen aránylag sok, területileg egyenletesen eloszló mérőállomás van, vagy ha egyéb módon biztosítható, hogy a mérési adatok együttesen jól jellemezzék a területen lejátszódó folyamatokat. Cél­szerű az adott terület közvetlen szomszédságában levő mérőállomások adatait is felhasználni. 2.4.3.2. A háromszögmódszer A vízgyűjtő területén levő mérőállomásokat egymással összekötve a területet há­romszögekre bontjuk. Egy-egy háromszög területére jellemző értékeket úgy kapjuk meg, hogy a háromszög csúcspontjaiban mért értékek számtani középértékét ké­pezzük. A vízgyűjtő terület átlagos értékét pedig a háromszögek területei szerinti súlyozással számítjuk. E módszer eredményes alkalmazásá­nak feltétele tulajdonképpen megegye­zik a számtani középértéknél elmondot­takkal. Előnye a számtani középérték módszerével szemben, hogy területi sú­lyozást alkalmaz. Hátránya, hogy ha csak a vízgyűjtőn levő állomásokat, köt­jük össze, akkor a vízgyűjtő terület egyes részei nem esnek egyik három­szögbe sem. Ha viszont a vízgyűjtővel szomszédos állomásokat is bevonjuk a vizsgálatba, akkor a háromszögnek van a vízgyűjtő területen kívül eső része is. 2.4.3.3. A sokszögmódszer Ha a mérőállomások a területen nem egyenletesen oszlanak el, a sokszög­módszer (Thiessen-poligonok módszeré­nek is nevezik) alkalmazása előnyösebb. A módszer lényege, hogy az egyes állo­másokat összekötő egyenesek felező me­rőlegeseivel a területet (vízgyűjtő terü­2-6. ábra: A sokszögmódszer letet) olyan sokszögek halmazára bontjuk, amelyek mindegyikében egy állomás található (2-6. ábra), és feltételezzük, hogy egy-egy állomás adatai az állomáshoz tartozó sokszög alakú területre jellemzőek. 43

Next

/
Oldalképek
Tartalom