Stelczer Károly: A vízkészlet-gazdálkodás hidrológiai alapjai (ELTE Eötvös Kiadó, Budapest, 2000)
I. A vízkészlet-gazdálkodás és a hidrológia kapcsolata - 2. A hidrológiai eljárások
adott idő alatt leesett csapadékot vagy egy nap, egy év alatt lefolyt vízmennyiséget - közvetlenül szolgáltatja. A hidrológiai elemek feldolgozásának egy másik, elterjedten alkalmazott módja: a gyakorisági17 és tartóssági18 görbék előállítása. A gyakorisági és tartóssági görbéket (2-4- ábra) számítással vagy szerkesztéssel állíthatjuk elő. A feldolgozáshoz általában éves adatokat használunk fel (éves tartóssági és gyakorisági görbék), de sok esetben több év (10, 20,..., n év) adataiból több éves gyakorisági és tartóssági görbéket is szerkeszthetünk. Lehetőség van az évnél rövidebb időszakra is előállítani, de ez esetben több év (legalább 30) azonos időszak (pl. azonos félév vagy hónap) adatait kell figyelembe venni. Ha a gyakorisági és tartóssági görbéket számítás útján állítjuk elő, akkor az adott időtartamra (pl. évre) vonatkozó adatokat nagyság szerint rendezzük, tekintet nélkül arra, hogy mikor történt az észlelés. így az adatok teljes sorozatát állítjuk elő. Ezután a legnagyobb és a legkisebb érték közötti tartományt megfelelő számú, egyforma nagyságú osztályközökre19 (Ax) bontjuk (2-V. táblázat). Az adathalmazból egy-egy osztályközbe eső mérési eredmény darabszáma: a gyakorisági szám, röviden gyakoriság17 18 19 20. A teljes tartományt átfogó folyamatos sorrendben felsorolt osztályközökhöz tartozó gyakorisági számok együttesen alkotják a gyakorisági táblázatot (2-V. táblázat). Ha csak egyetlen év adatait dolgozzuk fel, akkor valamennyi gyakorisági szám egész szám, ha azonban több év átlaggyakoriságát határozzuk meg, azok már tört részeket is tartalmazhatnak. A gyakorisági táblázat mellett a grafikus feldolgozási mód is elterjedt (2-4■ ábra). Tekintettel, hogy a gyakoriság nem egyetlen mért értékhez, hanem egy osztályközhöz (Ax) tartozik, ezért a gyakorisági görbe nem folytonos, hanem lépcsó's vonal. A hidrológiában elsősorban a szélsőséges értékek gyakoriságának meghatározása a cél, ezért a nehezen kezelhető és tetemes munkát igénylő teljes sorozat helyett részleges sorozat alapján állítjuk elő az empirikus eloszlásfüggvényt. A részleges sorozat előnye, hogy a sorozatban egy-egy naptári évben több az általunk kiválasztott küszöbértékkel egyenlő vagy annál nagyobb értékek is lehetnek. A részleges sorozat előállításánál arra kell törekedni, hogy a választott küszöbérték 17 Gyakorisági görbe (frequency curve): a hidrológiai elemek méró'számának előfordulását ábrázoló grafikon (MSz-10-2263:1983). 18 Tartóssági görbe (duration curve): a gyakoriság összegezőgörbéje, amely a hidrológiai elem mennyiségi értékei elérésének vagy meghaladásának gyakoriságát (vagy relatív gyakoriságát, vagy időtartamát) jellemzi (MSz-10-3363:1983). 19 Osztályköz (class interval): valamely változó értékei a megfigyelt értékek terjedelmének megfelelő osztályokba (class) sorolhatók. Az osztályköz alsó és felső határait meghatározó értékeket osztályhatárnak, az osztályhatárok közötti távolságot osztályköz- nagyságnak, az osztályba eső gyakoriságokat osztályköz-gyakoriságnak nevezzük (ICID, 1980). 20 Gyakoriság (frequency): valamely statisztikai adathalmaz valamely értékének (vagy meghatározott értéktartományba eső értékeinek) az egész halmaz tagjai közötti előfordulását kifejező viszonyszám ( VITUKI, 1963). 37
