Stelczer Károly: A vízkészlet-gazdálkodás hidrológiai alapjai (ELTE Eötvös Kiadó, Budapest, 2000)

I. A vízkészlet-gazdálkodás és a hidrológia kapcsolata - 2. A hidrológiai eljárások

2.4-1- A pontbeli adatok megbízható idó'sora

A mérőállomásokon mért adatok - különböző objektív és szubjektív körülmények következtében - egyrészt hiányosak, másrészt nem homogének. Az észlelt adatsorokat (a minták elemeit) a további feldolgozás érdekében (feltételezve, hogy a mérési időköz optimális volt és hogy durva hibáktól mentes)- egyrészt teljessé kell tenni, azaz a hiányzó adatokat pótolni kell;- másrészt a matematikai statisztika alapkövetelményeinek megfelelően el kell végezni a, függetlenségi és a reprezentativitási vizsgálatokat.

Természetesen, ha a vizsgálat eredményeként az adatok javításra kerülnek, az eredeti mérési eredményeket továbbra is meg kell őrizni. A hidrológiai adatok matematikai statisztikai feldolgozásánál kívánatos legalább 50 adattal dolgozni, ami jelenthet 50 év időszakot is, ha pl. éves legnagyobb árvízszintekkel számolunk.

2.4.1.1. A hiányzó adatok pótlása

A hiányzó adatok pótlása két okból is rendkívül fontos:- egyrészt a pótlás révén az adott állomás adatsora folyamatossá válik, és ezáltal hosszabb idejű adatsor áll rendelkezésre;- másrészt a további feldolgozás során, pl. a területi eloszlások meghatározásánál, már erre a hosszabb idősorra lehet támaszkodni. Ugyanis a területi eloszlások meghatározásánál csak az azonos időszak adatait lehet felhasználni.

Az adatok pótlása irányulhat- egy-egy hiányzó vagy hibás adatra; vagy- egy-egy év, esetleg több év jellemző értékeire (pl. évi, havi összegekre).

Egy-egy hiányzó (hibás) adatot (egyedi értéket) közelítő értékként úgy pótolhatunk, hogy- ugyanazon az állomáson az adathiány előtt és után mért értékeket használjuk fel (pl. interpolálunk); vagy- ugyanabban az időben a közeli állomáson (vagy állomásokon) észlelt adatokból számítjuk (Starosolszky-Haszpra, 1972).

A pótolt egyedi érték pontossága azonban igen változó. Függ az észlelés jellegétó'l (elsó'sorban az észlelések közötti időtartamtól, ill. a szomszédos állomások közötti távolságtól), továbbá a hiányzó hidrológiai elem jellegétől. Talán a legmegbízhatóbb értékeket a lefolyást jellemző vízállás- (vízhozam-) adatoknál kapjuk, viszont fokozott körültekintéssel kell eljárni pl. a napi csapadék pótlásánál, különösen a heves nyári záporok esetén, mert az időbeni és térbeni változás igen szélsőséges lehet.

Egy, esetleg több év hiányzó adatát is lehet pótolni, amennyiben a kérdéses állomás környezetében megfelelő hosszú észlelési időszakkal rendelkező állomás vagy állomások vannak. A pótlandó és a pótolható időszakokról igen jó tájékoztatást adnak az ún. szalagdiagramok (2-2. ábra).

A szalagdiagram előállítása egyszerű: közös időtengelyre felrakjuk a pótlásnál szóba jöhető összes állomás észlelési időszakait. Az 2-2. ábra alapján azután könnyen ki lehet választani a figyelembe vehető (optimális) közös észlelési időszakot (bázisidőszakot).

31