Stelczer Károly: A vízkészlet-gazdálkodás hidrológiai alapjai (ELTE Eötvös Kiadó, Budapest, 2000)
III. A vízháztartási mérleg elsődleges elemei - 10. A beszivárgás
földkéreg mintegy 10 km-rel vékonyabb (mindössze 24-26 km) a világátlagnál és a szomszéd területeknél és az is, hogy jó hó'szigeteló' üledékek (agyagok, homokok) töltik ki. A felszínen kb. 10 °C a középhőmérséklet, így 1 km mélységben 60 °C, 2 km mélységben 110 °C a kőzetek hőmérséklete és az azokban elhelyezkedő vízé is. A geotermikus gradiens a Dunántúl déli részén és az Alföldön nagyobb, mint az országos átlag, a Kisalföldön és a hegyvidéki területeken pedig kisebb annál (Liebe, 1998). A porózus (törmelékes) hévíztárolók Magyarországon kiterjedtebb előfordulását jelentő típusát képezik az üledékes medencék (10-18. ábra) - nagyobbrészt felső pannon, kisebb részben pleisztocén - homok-, ill. homokkőrétegei. Ezek a rétegek agyag- és márga- rétegekkel váltakozva kezdetben beltengeri, majd folyóvízi üledékként rakódtak le a föld- történet során. A Kisalföldön és az Alföld déli részein az üledékösszlet teljes vastagsága eléri a 2-2,5 km-t. A homokos-homokköves összlet alatt is nagy vastagságú üledék található, de ez már alig tartalmaz feltárható hévizet. A medence mélyebb részein a homok- és a homokkőrétegeket az agyag- és márgarétegek elszigetelik, de a mélység csökkenésével a vízvezető homokrétegek közötti függőleges kapcsolat egyre jobb. A medenceperemeken a rétegek dőlése is lehetővé teszi a vertikális hidraulikai kapcsolatokat. Ezekben az összefüggő porózus hévíztárolókban a víz természetes körülmények között is lassú áramlásban van. A sekélyebb rétegekben elhelyezkedő hideg és a mélyebb szintek meleg vizei között nincs éles határ: a hidegebb vizek lefelé szivárogva és felmelegedve a mélyebb porózus hévíztárolók utánpótlási forrását jelentik, a medence belseje felé szivárgó vizek pedig egyes helyeken a nagyobb mélységekből a sekélyebb rétegeken keresztül a felszínközeibe szivárognak (pl. Tiszakécskén). A felszín alatti áramlások sebessége azonban rendkívül lassú: évente néhány méter. Ennek megfelelően egyes zónákban néhányszor tízezer éves vízkorokat mutattak ki, míg máshol a termálvíz kora elérheti a millió éves nagyságrendet is (Liebe, 1998). A geotermikus gradiens mellett Magyarországon a mért hőáramértékek is nagyok (38 mérés átlaga 90,4 mW m-2, miközben az európai kontinens területén 60 mW m-2 az átlagérték). A porózus hévíztárolókban tárolt hévízkészlet 1500 km3, melyből mintegy 340 m3 d-1-t (1980) termelnek ki, és ezt a mennyiséget legfeljebb a kétszeresére lehet növelni. 10.4-2. A fedett karsztvíz A fedett karsztvíznél a karszt nem terjed a felszínig, hanem vízzáró kó'zetek fedik le a mélybe süllyedt karsztot. Ha a karsztvíz szintje magasabban van, mint a vízzáró fedó'réteg alsó éle, akkor leszorított tükrű (nyomás alatti) fedett karsztvízről beszélünk. Ha a vízzáró fedőréteg és a karsztosodott kőzet érintkezési felülete magasabban van, mint a karsztvízszint, akkor szabad tükrű fedett karsztvíz a neve (Juhász, 1976). A fedett karsztvíz vízjárása sokkal kiegyenlítettebb, nagyobb periódusú és kisebb amplitúdójú, mint a nyílt karsztvízé. A fedett karsztvizek, az esetek többségében, nincsenek teljes nyugalomban, hanem igen lassú áramlással a hegység magasabb része felől - ahol a csapadék-utánpótlás a legnagyobb - a hegység széle felé haladnak és a törésvonalak mentén felmelegedve a felszínre is juthatnak. A fedett karsztvízszint mérése, a nyílt karsztvizekhez hasonlóan, megfigyelőku- takkal történik. Magyarországon a fedett karsztos kőzetekben, elsősorban mészkőből és dolomitból álló, helyenként 4-5 ezer méter vastagságú alaphegytömegben tárolt karsztvíz víz279
