Stelczer Károly: A vízkészlet-gazdálkodás hidrológiai alapjai (ELTE Eötvös Kiadó, Budapest, 2000)

I. A vízkészlet-gazdálkodás és a hidrológia kapcsolata - 2. A hidrológiai eljárások

- magukon hordozzák a közreműködők (szerzők) sajátos (szakterületük) szemléletét, ezért nem sikerülhetett minden hidrológiai fogalom minden szakterület és minden ország által elfogadható egységes értelmezése;- a szakkifejezésekhez nem rendeltek jelöléseket, mértékegységeket, pedig a Nemzetközi Szabványügyi Szervezet (International Standard Organisation, ISO) e területre kidolgozott szabványai (ISO, 1988; ISO, 1986-90) és a nemzetközi szinten elfogadott nemzetközi mértékegységrendszer (Systeme International d’Unites, Sí) alkalmazása nagyban hozzájárult volna a fogalmak egyértelműbb megadásához.

Magyarország földrajzi helyzete, vízkészlete döntő többségének külföldi eredete következtében elsőrendűen érdekelt a hidrológia területén a szabványosításban. Évtizedek óta részt veszünk a különböző nemzetközi szervezetek ilyen jellegű munkájában. Csak kezdeti lépésnek tekinthető az 1962-ben kiadott első, majd 1963-ban véglegesített Vízkészletgazdálkodási értelmező szótár (VITUKI, 1963). Sokkal átfogóbb, a szakkifejezések egységes értelmezése, jelölése és mértékegységének megadása mellett a mérés és feldolgozás előírásait is tartalmazó, 1975 óta folyamatosan közreadott Vízügyi Ágazat különböző területeinek műszaki szabályozása, melyeket a KHVM (1993) jegyzéke sorol fel. Külön ki kell emelni a VMS-438:1983 Vízügyi Műszaki Segédletet, amely „Az egységes betűjelek a vízgazdálkodásban”, továbbá az MSz-10-Z263:1983 „A szárazföldi hidrológia”, az MSz- 10-2086:1983 „A hidrogeológia” és az MSz-10-610:1986 „Vízminőség” szakkifejezéseket és fogalmi meghatározásokat tartalmazza.

Az érvényben levő hazai és nemzetközi előírások, rendelkezések, ajánlások bizonyos ellentmondásait feloldva és a gyakorlati alkalmazás lehetőségeit is figyelembe véve, az /. függelékben megadjuk a hidrológia területén használt fogalmak betűjeleit és a mérték- egységeit.

A vízháztartási mérleg egyes tagjainak részletes tárgyalásánál a gyakorlatban előfordulható összes fogalmat és betűjelét külön táblázatban tüntetjük fel.

A mértékegységek megadásánál figyelembe vettük a Minisztertanács 8/1976 (IV. 27.) számú mérésügyről szóló rendeletét, mely 1976. július 1. napjától kezdődően kötelezővé tette az Sí alkalmazását. A vízügy területén pedig az MI-10-19\:1982 [A nemzetközi mértékegységrendszer (Sí) alkalmazása a vízgazdálkodásban] előírásai a kötelezőek.

Az új mértékegységrendszer bevezetésével új számértékeket, új nagyságrendeket kellett (kellett volna) megismernünk és alkalmaznunk. Sőt, egyes megszokott és előnyösen alkalmazható mértékegységről le kellett (kellett volna) mondanunk. Az Sl-mértékegységrendszer széles körű elterjesztése érdekében szigorúan csak az Sí alapegységeit és az ezekből származtatott egységeket, ill. esetenként még az ajánlott (az alapegység ezerszerese vagy ezredrésze) mértékegységeket alkalmaztuk. Az SI- mértékegységek következetes alkalmazása viszont nagymértékben hozzásegíthet a hazai és nemzetközi együttműködés egyszerűbbé és hatékonyabbá tételéhez.

Az Sí-egységek alkalmazásával a dimenzió gyakorlati jelentősége csökkent, mert az Sí-egység a dimenzióval egyenértékű információt ad a mennyiségről. Ez csak akkor tűnik ki világosan, ha a külön nevű (pl. paskal, newton, joule) egységeket alap- és kiegészítő egységekkel fejezzük ki (Csengeni, 1981).

A dimenzió és a mértékegység fogalmát sokan összekeverik, mértékegység helyett dimenziót mondanak. Ugyanazon fizikai mennyiségnek csak egyféle dimenziója, de többféle mértékegysége lehet (pl. a sebesség dimenziója csak LT-1, de mértékegy19