Stelczer Károly: A vízkészlet-gazdálkodás hidrológiai alapjai (ELTE Eötvös Kiadó, Budapest, 2000)

III. A vízháztartási mérleg elsődleges elemei - 8. A csapadék

mérési hiba térbeli változását, továbbá a csapadékmező tényleges térbeli alakulását (Dyck, 1978).

A csapadék területi eloszlását, megfelelő sűrűségű mérőhálózat esetén, az ismert (2.4.3. fejezet) számítási módok (számtani középérték, háromszög-, sokszög-, ill. izohiétamódszer) valamelyikével aránylag egyszerűen és pontosan meghatározhatjuk.

A legalkalmasabb módszer kiválasztásánál figyelemre kell lenni még a terepviszonyokra is.

A síkvidéki területeken, egyenletes sűrűségű állomáshálózat esetén, a számtani középérték, egyenlőtlen eloszlású hálózat esetén pedig a háromszög-, ill. a sokszögmódszer alkalmazható.

A dombvidéki területeken a domborzati viszonyok hatása már nem hagyható figyelmen kívül, ezért itt az izohiétamódszer a legmegfelelőbb (WMO, 1970).

A hegyvidéki területeken a csapadék területi átlagértékeinek számítására a szintvonalakon alapuló módszer a legalkalmasabb. A domborzati viszonyok hatását a Svájcban felállított

■Psup = -Pinf + 0,44 h (mm) (8-33)

összefüggéssel lehet figyelembe venni,

ahol:

Pmf - az alsóbb szinten üzemelő csapadékmérő állomáson mért csapadék (mm);

h - a két állomás közötti magasságkülönbség (m).

Magyarországon a csapadék területi átlagértékének meghatározására

— síkvidéken a gyakorlatban a számtani középérték, kutatási feladatoknál pedig az izohiétamódszer terjedt el;- dombvidéki területeken az izohiéta- módszert alkalmazzák. A tengerszint feletti magassággal való változás a 8-15. ábra (Szesztay, 1963) segítségével, esetleg a (8-33) összefüggéssel határozható meg.

Nem megfelelő sűrűségű mérőhálózatnál - vagy olyan feladat megoldásánál, amikor egyetlen állomás adataiból nagyobb területre (vízgyűjtő) szeretnénk becsülni a csapadékeloszlást - szintén többféle módszer áll rendelkezésre (Rainbird 1967).

Sok esetben a gyakorlat számára egy jó becslés is elégséges. Az Amerikai Egyesült Államokban módszert dolgoztak ki (W. B., 1958) és diagramot szerkesztettek (8-16. ábra), amelynek segítségével a pontbeli csapadékértékek extrapolálhatők a vízgyűjtő terület nagyságának és a csapadék időtartamának függvényében.

Például egy 250 km*2 vízgyűjtő' terület egyetlen méró'állomásán az 5 évenkénti gyakoriságú 6 órás csapadék 63 mm. A 8-16. ábra szerint a 6 órás csapadék 250 km^ területhez a területi és pontbeli csapadékösszeg hányadosaként 89% tartozik, így a vízgyűjtő' átlagos csapadéka: 56 mm.

Átlagos évi csapadék (mm)

8-15. ábra: A domborzat hatása a csapadékra

160