Stelczer Károly: A vízkészlet-gazdálkodás hidrológiai alapjai (ELTE Eötvös Kiadó, Budapest, 2000)

III. A vízháztartási mérleg elsődleges elemei - 8. A csapadék

Montanari az olaszországi Ferrara tartománybeli marozzói csapadékmérő állo­más 1889-1918 évek alatt észlelt adataiból a Pmax=28<0'33 (mm) (8-18) empirikus összefüggést kapta. Az egész világra, a különböző csapadék-időtartamokhoz tartozó legnagyobb csa­padékösszegek alapján (8-V. táblázat) viszont a Pmax = 422í0'475 (mm) (8-19) összefüggést határozták meg (Paulhus, 1965). Magyarországra érvényes empirikus csapadékmaximum-függvény Pmax = 70,2 f0’34 (mm) (8-20) az eddig észlelt legnagyobb pontbeli csapadékösszegek (8-VI. táblázat) alapján. Az országos átlagos csapadékösszegek legnagyobb értékeinek számítására, a p visszaté­rési idő figyelembevételével, meghatározták (Kontur-Koris-Winter, 1991) a (8-16) össze­függés a és n értékeit (8-VII. táblázat). A í < 180 min esetén t értékét 10 min időegy­ségekben (pl. 23 min esetén t = 2,3), t > 180 min feltételnél t értékét órákban (h) kell alkalmazni. Az empirikus csapadékmaximum-függvények előállításánál két közelítéssel is éltünk. Az egyik, hogy a csapadék időtartamának (í) megállapításánál nem vettük figyelembe a csapadékhullás közbeni szüneteket, így a csapadékhullás tényleges időtartama lényegesen kisebb is lehet, mint az észlelő vagy a csapadékíró által feljegyzett kezdet és vég közötti időtartam. A másik közelítés, hogy bizonyos időintervallumba eső csapadékokat azonos idejűeknek tekintettünk. E szerint a választott időköz hosszától függ, hogy egy-egy időin­tervallumba hány adat jut, vagyis az osztályközök nagyságának megfelelően más és más empirikus csapadékmaximum-függvényt állíthatunk elő. A csapadékmaximum-függvény pontosabb meghatározására olyan eljárást alkal­maztak (Csoma-Szigyártó, 1975), amelynél nem a csapadék-időtartamot tekin­tették valószínűségi változónak, hanem különböző, meghatározott idejű csapadék legnagyobb értékeit vették figyelembe. E módszernél a meghatározott hosszúságú időtartam kezdő időpontját vagy rögzítették a csapadékhullás kezdetéhez, vagy egyáltalán nem hozták kapcsolatba a csapadékhullás egyik időpontjával sem, ha­nem csak a különböző hosszú idő alatt a leesett csapadék legnagyobb értékeit vizs­gálták, így a csapadékszünetek okozta hibák is kiküszöbölhetőek. Mindkét mód­szernél igaz, hogy bármelyik tetszőleges hosszúságú időtartamhoz igen nagy számú, egyértelműen meghatározható csapadékösszeget lehet találni. Ezek alapján minden nehézség nélkül meg lehet határozni a keresett legnagyobb értéket. A csapadékátlag-függvények előállítása a csapadékmaximum-függvényekhez tel­jesen hasonló módon történik. A különbség csak annyi, hogy a vizsgálatokat nem 147

Next

/
Oldalképek
Tartalom