Stelczer Károly: A vízkészlet-gazdálkodás hidrológiai alapjai (ELTE Eötvös Kiadó, Budapest, 2000)
III. A vízháztartási mérleg elsődleges elemei - 8. A csapadék
dően rögzíti. Az időlépcsők felbontóképessége hidrológiai célokra igen nagy: értéke 1 másodperc. A csapadékírók leglényegesebb része - bármilyen elv alapján is működnek - a mért adatokat rögzítő berendezés. A legegyszerűbb megoldás, amikor egy rugós vagy elektromos óra a papírt mozgatja az írótoll előtt. A vízszintes az időtengely, az írótoll függőleges mozgása pedig a csapadékösszeg-vonalat rajzolja. A csapadékírók tehát a felhasználás szempontjából oly fontos csapadékösszeg-vonalat (csapadékkarakterisztika) közvetlenül előállítják. Az adatok rögzítésére szolgáló berendezések három fő típusa:- A papírt egy henger palástjára erősítik, amely naponta, hetente vagy meghatározott időszakonként pontosan egyszer megfordul a tengelye körül. Az így készült csapadékösszeg-vonal az ún. dobgrafikon.- A papír görgőkön halad el a regisztráló toll előtt. A szalag haladási sebessége változtatható, ezért a csapadékíró akár hosszabb ideig is működtethető. Az így előállított csapadékösszeg-vonal az ún. szalaggrafikon.- Az adatokat lyukasztással papírszalagon vagy mágnesszalagon rögzítik, így az adatok számítógépen közvetlenül feldolgozhatók és alapadatként tárolhatók. Magyarországon hálózatban a Hellmann-rendszerű úszós csapadékíró (8-3. ábra) terjedt el (VMS 230-2:1978). A gyűjtőhenger 10 mm-nek megfelelő mennyiségű csapadékvizet képes befogadni. A gyűjtőhenger szivornyás túlfolyón keresztül automatikusan nagyobb tartályba ürül. A VITUKI-ban - elsősorban távjelzés céljából - kifejlesztettek egy billenőtartályos csapadékíró műszert (8-4- ábra). A billenőtartály 0,5 mm csapadékkal telik meg. A fagy ellen a szekrény belsejét és a felfogóedény palástját is fűtőkábel melegíti a hó alakban lehullott csapadék megolvasztására. Az országos hálózatban a VMS 230-2:1978 előírásainak megfelelően a Hellmann- rendszerű csapadékíróhoz tartozó óraszerkezet egy nap vagy egy hét alatt forgatja körbe a dobot (8-3. ábra), miközben az írókar a papírszalagra a függőleges mozgást rögzíti. Csapadékmentes időszakban a toll vízszintes vonalat rajzol. 8.1.3. Az észlelés időpontjai A csapadékmérő hálózatnak a nemzeti és nemzetközi meteorológiai és hidrológiai szolgálat igényeit egyaránt ki kell elégítenie, ezért komoly érdek főződik ahhoz a törekvéshez, hogy az egész világon a meteorológiai és a hidrológiai állomásokon azonos időpontokban észleljenek. A Meteorológiai Világszervezet javaslata, hogy a szinoptikus állomásokon a csapadék észlelés 3, ill. 6 óránként, greenwichi idő szerint 00, 03, 06, 09, 12, 15, 18 és 21 órakor történjen. Magyarországon a csapadék észlelését a VMS-230-2:1978 írja elő. Az egyszerű csapadékmérővel felszerelt állomásokon napi háromszori észlelésnél a 06, 12 és 18 óra, kétszerinél a 06 és a 18 óra, míg napi egyetlen észlelés esetén lehetőleg a reggel 06 óra ajánlott. Ha az észlelések időpontjai mégsem egyeztethetők a szinoptikus állomások mérési időpontjaival, akkor törekedni kell, hogy az észlelés minden nap ugyanabban az időpontban történjen, és a tényleges időpont feljegyzésre kerüljön. A nyári időszámításkor is a greenwichi idő szerinti órákban kell észlelni. A mérés eredményét azonnal be kell írni a csapadékmérési naplóba (8-5. ábra). 128
