Stelczer Károly: A vízkészlet-gazdálkodás hidrológiai alapjai (ELTE Eötvös Kiadó, Budapest, 2000)

II. A víz fizikai, kémiai és biológiai sajátosságai - 7. A víz biológiai tulajdonságai

7-III. táblázat

A szaprobitás fokozatai

Fokozat

Megnevezés

PantleBuck

index

Oxigénigény

Dkp

Dkk

Db 5

02 g m 3

0

aszaprobikus

élettelen, tiszta víz

0

01

katarobikus

tiszta víz

<0,5

<1,02

oligoszapr.

kissé terhelt

0,5-1,3

1,0-1,5

< 2

< 2

3

oligo-béta-mezoszapr.

közepesen terhelt

1,3-1,8

1,5-2,5

2-6

4

4

béta-mező

terhelt víz

1,8-2,3

2,5-5,0

6-10

2-5

5

béta-alfa-mezoszapr.

kissé szennyezett

2,3-2,8

5,0-10,0

10-20

4-7

6

alfa-mező

szennyezett

2,8-3,3

10,0-30,0

20-70

20

7

alfa-mezo-poliszapr.

erősen szennyezett

3,3-3,8

30,0-60,0

70-200

40-120

8

poliszapr.

nagyon

3,8-4,0

> 60

> 200

> 120

9

euszaprobikus

szennyvíz

értékelhetetlen nyers szennyvíz

7.4. A TOXICITÁS

A toxicitás77 a mérgek jelenlététől függ. Ezek az egyes élőlények elpusztításán kívül nagy kárt okoznak a természetes tisztulás fékezésével, ill. megállításával. Ismert mérgező anyag esetén a megfelelő kémiai vizsgálattal, ismeretlen méreg esetén biológiai tesztmódszerekkel jellemezhetők.

A toxicitás fokozatainak a 7-IV. táblázatban található értékeit (MI-10-116-2: 1983) a közepes tűrés határa (TLm) alapján fejezzük ki. A TLm meghatározása során valamely mérgező anyag pontosan adagolt mennyiségére adott biológiai válasz számértékét mérik. A közepes tűrés határa az 50%-os válaszhoz tartozó hatásmennyiség (Benedek-Literáthy, 1979).

77 Toxicitás (toxicity): a vízi ökoszisztéma élőlényeinek életműködését zavaró, csökkentő, ill. megszüntető, egyes vízminőségi jellemzőktől származó mérgezőképesség (MSz-10-610:1986).

115