Stelczer Károly: A vízkészlet-gazdálkodás hidrológiai alapjai (ELTE Eötvös Kiadó, Budapest, 2000)
II. A víz fizikai, kémiai és biológiai sajátosságai - 7. A víz biológiai tulajdonságai
Az összes keménységet korábban keménységi fokokban fejezték ki. Magyarországon régebben a német keménységi fokot (nk°) használták. 1 német keménységi fok megfelel 10 g m-3 CaO mennyiségnek. Az Sl-mértékegységrendszerben a (nk°) nem szerepel.- A karbonátkeménység vagy változó keménység: a sók közül a hidrokarbonátok a forralásnál szén-dioxidot veszítenek és az oldatból karbonát formájában kiválnak. A karbonátkeménységet a víz lúgosságának ismeretében számítással lehet meghatározni.- Az állandó keménység: a forralás után visszamaradó többi kalcium- és magnéziumsó (szulfátok, nitrátok, kloridok stb.) mennyisége. Az állandó keménységet legegyszerűbben úgy kaphatjuk meg, ha az összes keménységbó'l kivonjuk a karbonátkeménységet . Magyarországon a különböző keménységek meghatározása az MSz-448-21: 1986 (Ivóvízvizsgálat. Az összes, a karbonát- és a nemkarbonát-keménység meghatározása) szabványban található. A víz keménységét befolyásoló kalcium és magnézium meghatározását ivóvíz területén az MSz-448-3:1985 (Ivóvízvizsgálat. Kalcium- és magnéziumion meghatározása), ill. a szennyvíztisztítás területén az MSz-260-51:1988 (Szennyvizek vizsgálata. Kalciumtartalom meghatározása atomabszorpciós spektrometriás módszerrel) és az MSz-260-52:1989 (Szennyvizek vizsgálata. A kalcium- és magnéziumtartalom meghatározása komplexometriás módszerrel) írja elő. Magyarországon a vízgazdálkodás gyakorlatában a víz jó, ha 1 m3 vízben 50-200 g CaO van. Ivásra a 100-200 g CaO m_ között a legkellemesebb. Az MI-10-172-3.1985 a felszíni vizekre kívánatos határértékként 150 és tűrhető határértékként 350 g CaO m-3-t ír elő. A felszín alatti vizek (MI-10-433-3:1985) összes keménységére 50-350 g CaO m-3 enged meg. A kazánvíznek viszont - mindenféle kolloid és lebegő anyagtól mentesnek kell lenni - kazántípustól függően a megengedett összes keménysége: 0,1-5 g CaO m-3 között lehet. 7. A VÍZ BIOLÓGIAI TULAJDONSÁGAI A vízgazdálkodás szempontjából rendkívül fontos a víz biológiai tulajdonságainak, a biológiai vízminőségnek73 az ismerete. A biológiai vízminőséget négy tulajdonságcsoport jellemzi:- szervetlenkémiai tulajdonságok (halobitás);- szervesanyag-termő képesség (trofitás);- szervesanyag-bontó képesség (szaprobitás);- mérgezó'képesség (toxicitás). A biológiai vízminó'sítés eredményét négyjegyű kódszámmal lehet kifejezni (Felföldy, 1974). Ennek érdekében mind a négy tulajdonságcsoportban a minó'ségi jellemző értékeket 0-tól 9-ig tartó számmal jelöljük. A biológiai vízminőséget az egyes csoportokra jellemző számjegyek sorrendben való összerakásával kapott négyjegyű szám (tehát az első számjegy a halobitás, második a trofitás, harmadik a szaprobitás és negyedik a toxicitás) adja (MSz-10-610:1986). 73 73 Biológiai vízminőség (biologic water quality): egyrészt azoknak a tényezőknek az összessége, amelyek a vízi ökoszisztémák életét meghatározzák, másrészt a víz felhasználásakor biológiai jelenségekhez kapcsolódnak ( MSz-10-610:1986). 112
