Stelczer Károly - Csoma János: Ármentesítés, árvízvédelem, folyószabályozás (Tankönyvkiadó, Budapest, 1979)
II. Árvízvédekezés
ságának és természetesen a rendelkezésre álló védekezési erőnek a függvénye. Kisebb, 6-8 m széles szakadást, megfelelő' hosszúságú gerendák (2-3 db) vagy egyszerűen a szakadás közelében kivágott szálfák keresztülfektetésével és ennek segítségével pallók, vagy cölöpök leverésével, majd kő-, ill. homokzsákok beépítésével lehet legegyszerűbben elzárni. Nagyobb, de nem mély szakadást kétsoros cölöp, vagy palló vagy acéllemez fallal zárhatunk le. Az épités lényege, hogy az elzárást a szakadás két oldalán egyidőben kell elkezdeni. Nagyobb és mélység irányában is jobban kifejlődött szakadást a hullámtéri oldalon, félkörben készített cölöpsorral, vagy válogatott nagyszemü terméskőből, ill. kőzsákból épített gáttal zárhatunk el. A félkör középpontja a szakadás közepe, sugara pedig a szakadás szélességének legalább 1, 6-szere- se. Az ideiglenes elzárásokra a cölöpök és az acéllemez alkalmazása mellett elsősorban a kőanyag javasolható. A föld ugyanis beépítésre alkalmas konzisztencia állapotában ritkán áll megfelelő mennyiségben rendelkezésre. Gátszakadás esetén a védekező másik lényeges feladata, hogy a szakadáson átömlő viz szétterülését megakadályozza, irányítsa, ill. az elöntést minél kisebb területre korlátozza. Az első és egyik legfontosabb feladat a szakadáson átömlő viz magasságának (geodéziai magasság) a meghatározása. Ennek ismeretében lehet kijelölni az elöntéssel veszélyeztetett területeket, megkeresni a késleltetésre, továbbá lokalizálásra alkalmas vonalakat. Döntő jelentőségű lehet, ha az ártérre kitört vizet egy' ideig (valamely természetes magaslat, vagy ut, vagy vasút segítségével felfoghatjuk, igy az árvíz szétterülését késleltetni tudjuk. (Késleltetéses lokalizáció.) A késlel- tetéses lokalizáció akkor hatékony, ha a nyert idő elégséges részben az élet és értékmentésre, másrészt esetleg megfelelő helyeken belsőségek, értékesebb területek megvédése céljából lokalizáló vonalak építésére. A késleltetéses lokalizáció alkalmazási feltételei: kisesésü terep, viszonylag alacsony, gazdaságosan nem magasítható és műszakilag tartósan nem védhető lokalizációs lehetőségek, időben elhúzódó apadás. Teljes lokalizáción értjük, ha az ártérre kitört vizeket természetes magaslatokkal és mesterséges vonalas létesítményekkel egy adott területen véglegesen visszatartjuk. Alkalmazási feltételei: kisesésü terep, kellő magasságú és hatékonyan védhető lokalizálásra alkalmas vonalak, viszonylag gyors apadás. Dinamikus (tereléses) lokalizáció esetén megfelelően megválasztott és kiépített vonalak és müvek segítségével a viz útját a mélyebb fekvésű és nép- gazdaságilag kevésbé értékes területek felé irányítjuk. Alkalmazására nagyobb esésű árterek és viszonylag gyors apadás esetén kerülhet sor. Az ártérre kitört vizek lokalizálása — a lokalizáció bármely módját is választjuk — csak akkor vezethet sikerre, ha: 85
