Stelczer Károly - Csoma János: Ármentesítés, árvízvédelem, folyószabályozás (Tankönyvkiadó, Budapest, 1979)

I. Árvízmentesítés

. \

1. Árvízmentesítés hidroökonómiai vonatkozásai

1.1 Árvízkárok osztályozása

Árvízkárnak kell tekinteni valamely területen átfolyó vizek vizszintemel- kedése és a medrekből való kilépése folytán, előre pontosan meg nem határozható időben és mértékben bekövetkező olyan hatásokat, amelyek következtében a vagyontárgyak használhatósága csökken vagy megsemmisül és amelyek a termelési, szükségletkielégitési tevékenységet ill. folyamatokat hátráltatják vagy megakadályozzák. A károkat a folyók és tengerek a környező területek közvetlen felszini elöntésével vagy átszivárgás utján való átnedvesitésé- vel, hegenként fakadó vizekkel okozzák (Kopácsy 1967.).

Az árvizkárokat többféle szempontból lehet csoportosítani. (Kopácsy 1967.) Ezek közül a legfontosabbak:

1.11 A vizkárok csoportosítása a kárelhárításban kedvezményezettek szerint:

1.111 A települési károk

A személyi tulajdonban keletkező károk, vagy másképpen a lakosság egyéni kárai és a nem gazdasági (szociális) infrastruktúra kárai. Ide tartoznak a középületekben (nevelés, egészségügy, igazgatás stb.) közlétesitmények- ben(üdülés, sport stb.), valamint a műemlékekben stb. keletkező károk.

1.112 A gazdasági ágakban keletkező károk

Ezek a károk nagyság és fontosság szerint általában a következő csoportokra oszthatók:- mezőgazdaság kárai (erdő- és vadgazdálkodással együtt);- a közlekedés kárai (hirszolgálattal együtt);- a vizgazdálkodás kárai.

Ettől eltérés is lehetséges egyes különleges öblözetekben, ha a károk nagysága más csoportosítást kíván.

1.113. Gazdaságilag nem értékelhető káros hatások Pl. honvédelem, egészségügy stb.

7