Stelczer Károly - Csoma János: Ármentesítés, árvízvédelem, folyószabályozás (Tankönyvkiadó, Budapest, 1979)
II. Árvízvédekezés
— áteresztő és vízzáró — anyagú töltéseknél. Ritkábban alakulhat ki áteresztő vagy félig áteresztő anyagú töltésekben. A csurgás a töltés állékonysága szempontjából mindaddig nem jelent veszedelmet, amíg a viz sebessége a kritikus sebességet túl nem lépi és nem kezdi meg kimosni a töltés anyagát. Ekkor a töltés rézsűjén koncentráltan megjelenő viz zavaros lesz. Csurgás elleni védekezés több fokozatból állhat:- Ha "tiszta víz" folyik, akkor a csurgás elleni védekezés csak a kifolyt víznek a töltésrézsűről való gyors elvezetéséből és a csurgás megfigyeléséből áll.- Ha a csurgás következtében a mentett oldalon megjelenő viz "zavaros" azaz a kritikus sebesség túllépése következtében már a töltés anyagát is hozza, a védekezés első fokozatában a vizfelőli oldalon kell beavatkozni. Régebben lyukkereső ponyva segítségével keresték meg a csurgást előidéző helyet ill. helyeket és zárták el homokzsákoknak szoros egymásutáni leeresztésével. (E módszer ma már csak akkor alkalmazandó, ha a könnyűbúvárok nem állnak rendelkezésre.) Újabban hatásos védekezési módnak bizonyult a műanyag fóliaterités viz- alatti építése, könnyűbúvárok segítségével.- Ha a csurgás intenzitása fokozatosan vagy gyorsan nő, és a hordalékosság is egyre nagyobb töménységű, akkor- a vizfelőli oldalon acéllemezsor leverésével, esetleg gyorsankötő cement injektálással,- széles vízzáró lemezekkel (de Wendel-lemezek),- végül — végső esetben — a me ntett oldali rézsűn kialakított ellennyomó medencével.- esetleg e három módszer együttes alkalmazásával védekezhetünk. Árvíz után a nagyobb csurgások helyeit fel kell tárni. A járatokat meg kell szüntetni. Ha a feltárás nem lehetséges, akkor esetleg bentonit, vagy cementpép injektálással lehet a járatokat eltömni. Természetesen az acéllemezeket ebben az esetben is ki kell huzni és a rést vízzáró anyaggal ki kell tölteni. 3.3 A talajtömbben szivárgó viz elleni védekezés Árvíz esetén a töltés alatti és mögötti talajban meginduló szivárgás a talajvíz eredeti szabad felszínét megemeli, ha pedig a vizszint pl. vízzáró talajréteg miatt nem tud felemelkedni, nyomás alatti vizréteg keletkezik. Ezért a töltés alatti talaj egyes pontjaiban az áramlási nyomások hely és idő szerint is változnak. A töltés mögötti területen pedig az áramlási nyomások hatására fakadó vizek jelennek meg, ill. buzgár veszélye áll fenn. A talajtömbben az áramlási nyomások hatására bekövetkező szivárgások a védvonal állékonyságát hidraulikai talajtörés következtében veszélyeztetik. 72
