Stelczer Károly - Csoma János: Ármentesítés, árvízvédelem, folyószabályozás (Tankönyvkiadó, Budapest, 1979)

I. Árvízmentesítés

I. Árvízmentesítés

dr. Stelczer Károly

Az emberiség fejlődése, a civilizáció előrehaladása egyre nagyobb területek beépítését, megművelését tette szükségessé. A biztonságos élet megkövetelte a folyók árvize által elöntött területek, árterek bevédését, a folyók mentén védgátak épitését.

Korunk nagy árvízkatasztrófáit általában az árvédelmi gátak szakadása okozza. A magyarországi 1838-as dunai árviz Budapestet, az 1879-es tiszai árviz Szegedet pusztította el. Az 1932-es hollandiai árviz több mint ezer ember halálát okozta. Az Arno (Olaszország) legutóbbi firenzei árvízkatasztrófája többek között a történelem felbecsülhetetlen értékű kincseiben okozott mérhetetlen pusztítást.

Az emberi beavatkozás hatására az árvizek magassága és tartóssága állandóan növekedett. Az egyre magasabb szinten levonuló árvizek, az egyre nagyobb értékeket képviselő' települések, mezőgazdasági területek fokozottabb védelme egyrészt az árvédelmi gátak további erősítését igényelte, másrészt uj utakat, megoldásokat kellett keresni az árvizek kárainak elkerülése érdekében.

Az ármentesités olyan megelőző műszaki tevékenységek összessége, melynek célja egyrészt, hogy az emberi beavatkozások hatására az árvizek magassága ne növekedjék, másrészt az árterületnek az árvizektől való mentesítése, úgy hogy azon az emberi település, a közlekedés, a mezőgazdasági művelés, az ipari termelés és általában az élet lehetősége és fejlődése biztonságos legyen.

Az árvízmentesítés feladata azonban nem határolható le az árvédelmi gátakra, azok magassági, keresztmetszeti, vagy vonalazási kérdéseire, hanem átfogó, az egész vízgyűjtő területet magában foglaló komplex műszaki és gazdasági tevékenység.

A komplex műszaki és gazdasági szemlélet és a megelőző műszaki tevékenység szinte megszabja az árvízmentesítés módszereit:- a vizgyüjtő terület rendezése, a lefolyás és ezzel az árvizhozam csökkenése érdekében;- az árvizhozam egy részének vagy egészének visszatartása tározással;- az árvizhozam egy részének vagy egészének elvezetése árapasztó csatornával;- az árvizek szétterülésének megakadályozása árvédelmi gátakkal, ezt nevezzük árvízvédelemnek.

5