Stelczer Károly - Csoma János: Ármentesítés, árvízvédelem, folyószabályozás (Tankönyvkiadó, Budapest, 1979)

V. Folyószabályozás

I

55. ábra

A jégjelenségek eloszlásfüggvényei

tekinthetők azonban a jégjelenségek alakulását elsődlegesen befolyásoló éghajlati viszonyok.

A duzzasztott terek hidrológiai vonatkozásban elsősorban a tavakhoz hasonlóak. A tavakra vonatkozóan viszont nagymennyiségű információs anyag áll rendelkezésre. Ha a tavak jégviszonyait jellemző számértékeket, mint hasonló viztér adatait az éghajlati, léghőmérsékleti viszonyokat figyelembe vevő valamilyen paraméter segitségével a tározóterekre át lehet vinni, úgy a feladat megoldott. Ebben az esetben ugyanis a duzzasztőmüvek vizterére már rendelkezésre állnak azok a hidrológiai hasonlóság alapján átvett adatok, melyek segitségével a számitás elvégezhető.

Abból a feltevésből kell kiindulni, hogy létezik egy oc konstans a következő tulajdonságokkal: ha a vizhőfok egy adott időpontban t^ ^ és az ezen időpontot követő 24 óra középhőmérséklete t . akkor a vizhőmérséklet 24 órával később ’

v, 1

V, 0 + * (k , 1 ' v, 0);

(0<cxr<l) (3)

lesz. Természetesen a feltétel csak akkor teljesülhet, ha t > 0.

Bizonyítható: ha megfelelő hosszú időszakból vesszük a napi léghőmér- ségleteket, akkor a kezdeti vizhőmérséklet elhanyagolható és a jégjelenségek bekövetkezése csupán a vizhőmérsékleti hőösszegektől függ.

Ebben az esetben a jelenség bekövetkezéséhez szükséges elméleti negativ, illetve pozitív hőösszegek az alábbi egyenlet szerint számíthatók:

138