Stelczer Károly - Csoma János: Ármentesítés, árvízvédelem, folyószabályozás (Tankönyvkiadó, Budapest, 1979)

V. Folyószabályozás

a

2 (M t - MR)

k + I

összefüggésből, ahol

a - a mederváltozás vízállásra gyakorolt hatásának évi átlagos értéke Qcm/év ] ,

M, - a jc elemű, időrendi sorrendben első minta középértéke [cmj,

M, -az i elemű, időrendi sorrendben második minta középértéke [cmj.

Meg kell jegyezni, hogy az igy kapott átlagos értékek természetesen nem tükrözik hűen az egyes években bekövetkezett változások tényleges értékét. Nyilvánvaló ugyanis, hogy a vizjárási viszonyoktól függően egyes években ez a változás az igy meghatározott értéktől kisebb mértékben lefelé, vagy felfelé esetleg cm nagyságrendben is eltérhet. E hibák azonban hosszú időszak átlagában kiegyenlítődnek. Ezért indokolt az adatsort a mederváltozás vízállásra gyakorolt hatásának évi átlagos értékével, tehát a

1 = n

2 a = (n - 1) a i =1

képlet alapján javítani, ahol n. az utolsó évtől időrendbe szedett adatsor i-ik helyét jelenti.

Elvégezve az adatsor javítását, majd az egyöntetűség vizsgálatot, az

52. ábrán feltüntetett eredményre jutottunk.

Az adatsorok egyöntetűségének vizsgálatát célszerű nem csak egy, hanem a teljes vizállásintervallumot átfogó, több jellemző vízre, igy például az évi legkisebb, legnagyobb, havi közepes vizekre elvégezni. Ezek a számítások azonban már igen nagy számítási kapacitást igényelnek, ezért célszerűen és gazdaságosan elektronikus számítógéppel végezhetők el. Az adatsorok ellenőrzése és egyöntetűvé tétele után rendelkezésre állanak az adott időponthoz tartozó mederállapotra vonatkozó adatok. Ez azt jelenti, hogy minden vizállás- adat olyan értékkel jelentkezik, mintha a hozzátartozó vízhozam levonulása például az 1970-es mederállapotnak megfelelően történt volna.

Nyilvánvaló, hogy minden olyan adatsornál, ahol mederváltozás bontotta meg az egyöntetűséget, változni fog a jellemző vizek értéke, a vizjáték és a tartósságok is. így például a barcsi szelvényben a mederváltozás vízállásra gyakorolt hatásának évi átlagos értéke (az évi legnagyobb jégmentes vízállások alapján számítva) kereken 2 cm-re adódott. Ez azt jelenti, hogy az 1876-ban észlelt 652 cm-es legnagyobb vízállás javított értéke 472 cm; azaz az 1876-ban 652 cm-rel levonult vízhozam szintje az 1966-os mederállapotban 472 cm-nek felel meg. Ezzel a ma extrémnek tűnő 652 cm-es számér130