Starosolszky Ödön: Vízépítési hidraulika (Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1970)
III. A vízmozgás szabad felszínű mederben
Ha B <0,01 négyszögszelvényként, ha — <0,01 háromszögszelvényként végezB hető a számítás. Adott //rain esetén a számítás menete fordított. Először meghatározzuk az rjkr=~^-1, ha kisebb mint 1, akkor a lll-4a ábrán olvassuk le a hozzá tartozó pkr-t, és számítjuk a hkT = QkrHmi„-t. Ha viszont ^kr> 1, akkor az — = t/kr-t vesszük ákr és a III-4b ábrán olvassuk le pkr-t, amellyel szorozzuk Hmin-1, hogy /ikr-t kapjuk. Tetszőleges szelvénynél a legbiztosabb a grafikus módszer (III-l. ábra). Ha a vízhozam adott, meghatározzuk a H = í(h) összefüggést és a H legkisebb értékénél leolvassuk a hozzá tartozó hkr értékét. Ha H adott és a lehetséges legnagyobb vízhozamot kívánjuk számítani, akkor a Q = f(h) összefüggést rajzoljuk fel a Q = F(b)\2g(H-h) függvény alakjában, amelyből a legnagyobb vízhozamnál leolvasható a hkr. A szabálytalan szelvények kritikus mélységét azon az elven is meg lehet határozni, hogy az E = f(b) függvénynek a kritikus mélységnél minimuma van, vagyis dE _«02 B áh ~ g F3 amelyből az általános összefüggés: FI ahol Fkr és Bkr a kritikus mélység melletti szelvényterület és víztükörszélesség. A gyakorlati megoldásnál felrajzoljuk a mederre jellemző F3 B = m összefüggését, azaz a vízmélység függvényében számított F3/B értékeket felrakjuk. aO2 F3 Ezután megkeressük a ---- = - értéket, és a görbén az ehhez tartozó h érték a keresett h kt érték lesz. Az előbbiekből egyértelműen következik, hogy a kritikus mélység sem a mederfenék esésétől, sem az érdességtől nem függ, hanem csak a vízhozam és a me der alak függvénye. 2.4. A víz mozgás állapotának és a mozgásállapot jellemzőinek számítása Az előbbiekben röviden összefoglalt áramlás és rohanás mozgásállapotnak illetve a mozgásállapot jellemzőinek számítására táblázatokat és segédábrákat adunk közre. A víz mozgásállapotával kapcsolatos számításokban a következő alapfeladatok állhatnak elő: 1. Az adott energiatartalomhoz tartozó vízhozam és vízmélység összefüggésének megállapítása (a Koch-görbe számítása). 2. Az adott energiatartalomhoz tartozó határmélység, határsebesség és vele az adott esetben egyáltalán lehetséges legnagyobb vízhozam számítása. ízépítési hidraulika 81
