Starosolszky Ödön: Vízépítési hidraulika (Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1970)
XIV. Hordalékszállítás
ZF + Pf Z[ + amelyre nézve a karlsruhei műegyetemi laboratóriumban Bulle és a delfti hidraulikai laboratóriumban Riad végzett kísérleteket. Bulle különböző szögű elágazásokat vizsgált a vízhozam különféle eloszlása esetében. Kereken 50...50%-os megoszlás esetén a lerakódás megoszlása a kiágazás szögének függvényében változott (XIV-24. ábra). Vogel kísérletei az US. Waterways Experiment Station-nál arra mutattak rá, hogy bármilyen legyen a vízhozam eloszlása, a lerakódás nagyobb arányban következik be a kiágazásban, mint a főágban. Bulle szerint 50%-os vízhozameloszlás esetén 30°-os kiágazásban előfordulhat, hogy a hordaléklerakódás 97,3 %-a a kiágazásban következik be. Tison, L. I. elméletileg is indokolta, miért irányul a hordalék a fenéken haladó vízrészecskékkel elsősorban az elágazás felé. Ez igazolható a Bernoulli-egyenlettel: <i4/45) ahol F a felszínen, / a fenéken haladó áramvonalra vonatkozó érték, és az integrál az e elágazástól az M főágig terjed. A jobboldal értéke negatív, mert vF >rf • Ebből következik viszont, hogy a fenéken a nyomás nagyobb, vagyis a mozgásnak felszállónak kell lennie. Más szóval a kiágazás felé irányuló áramvonalak görbületük közben emelkedhetnek. Riad kísérletei során különböző terelő szárnyfalakat épített be az elágazás elé és ezzel igyekezett ezt a keresztirányú áramlás okozta hordalékvándorlást csökkenteni. Vizsgálatainak végeredményeit — a XIV-24. ábra. Hordaléklerakódás eloszlása a kiágazásnál (Bulla szerint) XIV-25. ábra. Terelő szárnyfalak hatása a hordalékmozgásra elágazásnál (Riad szerint) 674
