Starosolszky Ödön: Vízépítési hidraulika (Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1970)

XIII. Sebességeloszlás. Határréteg. Diffúzió

medencékben Muszkalay végzett helyszíni vizsgálatokat, amelyek során az áramlási sebességet, valamint vízszintes és függőleges síkbeli irányszögét (azaz az áramlás polárkoordinátáit) mérte. Eredményeiből bemutatjuk a Tiszán az óballai úszó szivattyútelep környezetében, valamint a tiszaörvényi energiatörő medencében végrehajtott méréseinek egy-egy jellegzetes ábráját (XI1I-22...24. ábrák). Látható, hogy a sebességek vízszintes és függőleges irányszöge a függélyekben jelentősen változik, az áramlás sok esetben még közelítőleg is nehezen tekinthető síkbelinek.

Hajózsilipek várakozó helye előtt — főleg, ha duzzasztóművön vagy vízerőtelepen keresztül jelentős vízeresztés van — a mozgó és álló víz között jelentős örvények keletkezhetnek, amelyek a hajózsilip felé tartó vagy belőle kilépő hajót oldalt érik. Ezek az oldaláramlások, vagyis az áramlási sebességnek a hajóút tengelyére merőleges összetevője — a karlsruhei Bundesanstalt für Wasserbau mérései szerint — nem lehet nagyobb 30 cm/s-nál. (Ilyen oldaláramlásnál 1000 tonna űrtartalmú 8 km/óra sebességű hajó megfelelő kormányzással még képes irányt tartani.)

XIII-25. ábra. A hajózsilip elválasztó pillér előtti keresztáramlás

Az elválasztó pillér előtt keletkező keresztáramlás sebességéről — a mólótól keresztirányban 5, 10, 15 vagy 20 m-re haladó hajóra vonatkoztatva — a XIII-25. ábrán adunk képet. A felső ábra a móló nélküli állapotot mutatja.

Jámbor a keresztáramlások sebességének csökkentésére a vízszín alatt áttört mólót ajánl, amelyen a nyílásfelületek aránya a teljes mólófelülethez viszonyítva átlagosan 40%, de úgy, hogy ez az arány a mólócsúcstól kezdve a tömör mólórészig

626