Starosolszky Ödön: Vízépítési hidraulika (Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1970)
II. A víznyomás
A szegmens-gátra ható hidrosztatikus nyomás (Jelölések az II-6b ábrán) 11-3. táblázol R ~h b h ai a 2 a H 7l2 V\ h2 v2 ~h2 V ~h2 P h2 1,2 i,i 66=28 4=47 61 °35 0,5000 0,1405 0,3567 0,4972 0,7052 1,2 1,0 56=27 00 00 56=27 0,5000 0,1091 0,2682 0,3773 0,6264 1,2 0,5 24°38 24°38 49=16 0,5000 0,0734 0,0000 0,0734 0,5053 1,2 0,0 56=27 00 00 56=27 0,5000 0,1091 0,2682 0,1591 0,5247 1,3 1,14 61 = 16 6°11 55=05 0,5000 0,1193 0,3334 0,4527 0,6745 1,3 1,0 50° 17 00°00 50=17 0,5000 0,0914 0,2343 0,3257 0,5967 1,3 0,5 22°37 22=37 45=14 0,5000 0,0669 0,0000 0,0669 0,5044 1,3 0,0 50 17 00°00 50=17 0,5000 0,0914 0,2343 0,1429 0,5199 1,4 1,17 55 57 6=59 45=58 0,5000 0,0981 0,2934 0,3924 0,6356 1,4 1,0 45=35 00=00 45=35 0,5000 0,0793 0,2082 0,2875 0,5768 1,4 0,5 20=56 20=56 41=52 0,5000 0,0621 0,0000 0,0621 0,5038 1,4 0,0 45=35 00=00 45=35 0,5000 0,0793 0,2082 0,1289 0,5162 1,5 1,2 53 09 7'40 45=29 0,5000 0,0906 1,2947 0,3853 0,6312 1,5 1,0 41°49 00 00 41=49 0,5000 0,0706 0,1908 0,2614 0,5642 1,5 0,5 19°28 19°28 38=56 0,5000 0,0573 0,0000 0,0573 0,5033 1,5 0,0 41°49 00 00 41=49 0,5000 0,0706 0,1908 0,1202 0,5142 1,6 1,25 51=38 8 59 42=39 0,5000 0,0837 0,2980 0,3817 0,6290 1,6 1,0 38 "41 00c00 38=41 0,5000 0,0637 0,1713 0,2350 0,5525 1,6 0,5 18° 13 18°13 36=26 0,5000 0,0537 0,0000 0,0537 0,5028 1,6 0,0 38°41 00°00 38=41 0,5000 0,0637 0,1713 0,1076 0,5114 1,8 1,30 46=14 9=36 36=38 0,5000 0,0690 0,2637 0,3327 0,6005 1,8 1,0 33°45 00=00 33=45 0,5000 0,0583 0,1516 0,2099 0,5422 1,8 0,5 16 08 16 08 32=16 0,5000 0,0469 0,0000 0,0469 0,5021 1,8 0,0 33°45 00 00 33=45 0,5000 0,0583 0,1516 0,0933 0,5085 2,0 1,35 42°28 10°05 32=23 0,5000 0,0588 0,2465 0,3053 0,5858 2,0 1,0 30°00 00 00 30=00 0,5000 0,0472 0,1337 0,1809 0,5317 2,0 0,5 14°29 1429 28=00 0,5000 0,0416 0,0000 0,0416 0,5017 2,0 0,0 . 30°00 00=00 30=00 0,5000 0,0472 0,1337 0,0865 0,5075 2,5 1,5 36=53 11 °33 25=20 0,5000 0,0443 0,2245 0,2688 0,5677 2,5 1,0 23=35 00°00 23=35 0,5000 0,0356 0,1034 0,1390 0,5189 2,5 0,5 11 =33 11=33 23=06 0,5000 0,0331 0,0000 0,0331 0,5011 2,5 0,0 23°35 00=00 23=35 0,5000 0,0356 0,1034 0,0678 0,5045 a kiszorított víztérfogat súlypontja alatt van (ll-8a ábra). Azonban — a lebegő testtel ellentétben — biztosítva lehet felborulás ellen akkor is, ha a test súlypontja a kiszorított térfogat súlypontja fölé esik. Az úszó test billenésekor ugyanis, bár a kiszorított térfogat változatlan marad, de alakja és ezzel súlypontjának a testhez viszonyított relatív helyzete megváltozik. Lehetséges, hogy billenő állapotban a test változatlan súlypontján átmenő súlyerő és a kiszorított térfogat elmozdult súlypontján átmenő felhajtóerő olyan erőpárt képez, amely az úszó testet tovább billenti (ll-8b ábra). De az is lehetséges, hogy az erőpár a visszabillentés irányában fejt ki nyomatékot (II-8c ábra), vagyis a labilisnak látszó egyensúlyi helyzet stabilis. Vizsgáljuk meg függőleges szimmetriasíkú, és a vízszint környezetében függő47
