Starosolszky Ödön: Vízépítési hidraulika (Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1970)
VIII. Vízmozgás nyomás alatti vezetékben
A keresztszelvények viszonyára jellemző <p tényező és a sarok legömbölyítésére jellemző q tényező hatását az ábrán nem tudjuk figyelembe venni. (Ezért a róla leolvasott Le_b értékét javító tényezővel kell szorozni, amely tényezőt Gardel szintén közölt. A veszteségtényező szempontjából legkedvezőbb méretviszonyok az elágazásban a következők: 0. _ öb 0,3 0,5 0,7 <5 = 90° 60° 45° 90° 60° 45° 90° O O 'sO 4 5° djdb 1,00 0.61 0,58 1,00 0,79 0,75 1,00 1,00 1,00 vjv b 0,30 0,80 0.90 0,50 0,80 0,90 0,70 0,70 0,70 4 b — e 0,76 0,59 0,35 0,74 0,54 0,32 0,88 0,52 0,30 A gyakorlatban széles körben felhasználnak hegesztett kivitelű elágazó idomokat. A hegesztett elágazásokra vonatkozó általános szempontokat Thoma (Müncheni Műegyetem) és a Bureau of Reclamaction (Egyesült Államok) kísérletei alapján a következőkben foglalhatjuk össze: 1. A 45° és 60°-os kiágazás sokkal kedvezőbb, mint a 90°-os. Az elágazás szögének csökkentésével a veszteség is csökken. (Vasbeton csövek 45°-nál kisebb szögű kialakítása nehézkes.) 2. A kúposán (fokozatosan) keskenyedő kiágazás kedvezőbb, vesztesége a hengeres kiágazásénak mindössze egyharmada. 3. A kúpos szakasz szűkülési szögét a kiágazás tengelyében mérve egy-egy oldalon 6...8°-ra válasszuk, és a szűkülő szakasz hossza a kiágazó csőátmérő 2...3-szorosa legyen. 4. A lekerekített sarkok a folyásirány szerinti felső oldalon (a kilépés felé) kívánatosak, azonban az érkező oldal felől inkább ártalmasak, mint hasznosak. A lekerekítés sugara a kiágazás átmérőjének egytizede legyen. 5. A kiágazás okozta veszteség az előzőekben ismertetett körülményektől függ (vízhozam megoszlása, felületek viszonya, a lekerekítés mértéke, a kiágazás szöge). 6. A veszteség csökken, ha a vízhozamok arányszáma csökken, és az átmérők viszonyszáma nő. 7. Kúpos átmeneti idomú kiágazás vesztesége 45° és 60°-os kiágazási szög között gyakorlatilag állandó. 8. A kiágazás hatására a súrlódási ellenállás a főcsőben a kiágazás alatti szakaszon a nagyobb turbulencia következtében a csőátmérő 50-szeres távolságáig megnő. 9. Az adott értékek csak az elágazás okozta többletveszteséget veszik figyelembe (a súrlódási veszteség külön számítandó). 10. A gyakorlatban előforduló idomokra vonatkozó kísérleteinek eredményeit a VÍII-28. ábrán foglaltuk össze, feltüntetve a vázlatokon a vizsgált idomok méreteit is. A görbékről leolvasható A tényezővel a főcsőben a kiágazás előtt mért sebességmagasságot kell szorozni, hogy megkapjuk a főcső és a kiágazás közötti veszteségmagasságot. b) A csatlakozás Ha a vezetékhez mellékág csatlakozik, a veszteség — az irányéi térésen kívül — a keresztszelvény hirtelen szűkületéhez (lásd a 4b pontot) hasonló hatásból, valamint a sebesség növekedéséből következik. 422
