Starosolszky Ödön: Vízépítési hidraulika (Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1970)

I. A vízépítési hidraulika alapjai

ha gi=g-i = g, akkor az idők viszonyszáma r—f).. Behelyettesítve

L. i . h

’■ = L,esr=72

értékeket,

(Li 01 L2 Qo

— —5— = const., 'ill 1272

(1/57)

átalakítás után

L L2 v2

(1/58)

t2g ~ t2gL ~ gL ’

amely kifejezésből a

közismert Froude-szám

l2 ( i)

Fr = - esetleg Fr, = . SL \ fgL)

(1/59)

Itt L mindig egy jellemző méret, például nyílt felszínű vízmozgásnál az m vízmélység:

gm'

A Froude-szám a nehézségi erőnek a folyadékmozgásra gyakorolt hatását veszi figyelembe és azt mondja ki, hogy két mechanikailag hasonló rendszerben a Froude-számnak azonosnak kell lennie.

Hasonlóképpen levezethető, hogy

a Weber-féle szám: VVe

vL

e =

[ahol v = l],

(1/60)

V

l e)

r21.o

c

2

10

(1/61)

szám:

Ca= £ •

(1/62)

: Ma =

1 / Q

vYe•

(1/63)

Az egyes tényezők figyelembevételére a jelenségek leírásakor mutatunk rá, amíg a modelltörvények alkalmazásához az egyes mennyiségek átszámítási tényezőjét a lineáris méretviszonyok függvényében az /-/. táblázatban foglaltuk össze.

Az ún. torzított modelleken a háromféle irányú méretek viszonya nem azonos. A vízépítési gyakorlatban legtöbbször a magassági méretszorzó tér el a mindkét irányú vízszintestől (amelyek viszont egymással egyenlők). A torzított modellek közül különösen fontosak a folyamszabályozási modellek, ahol a Froude-szám szerint számítunk át, ezért az 1-1. táblázatban ezt az esetet is felvettük.

A torzított modellek összefüggései a határfeltételek alapján állapíthatók meg. Froude-törvény esetén

v\-8é = Ahf (1/64)

l 2

2 go

27