Starosolszky Ödön: Vízépítési hidraulika (Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1970)
I. A vízépítési hidraulika alapjai
ha gi=g-i = g, akkor az idők viszonyszáma r—f).. Behelyettesítve L. i . h ’■ = L,esr=72 értékeket, (Li 01 L2 Qo — —5— = const., 'ill 1272 (1/57) átalakítás után L L2 v2 (1/58) t2g ~ t2gL ~ gL ’ amely kifejezésből a közismert Froude-szám l2 ( i) Fr = - esetleg Fr, = . SL \ fgL) (1/59) Itt L mindig egy jellemző méret, például nyílt felszínű vízmozgásnál az m vízmélység: gm' A Froude-szám a nehézségi erőnek a folyadékmozgásra gyakorolt hatását veszi figyelembe és azt mondja ki, hogy két mechanikailag hasonló rendszerben a Froude-számnak azonosnak kell lennie. Hasonlóképpen levezethető, hogy a Weber-féle szám: VVe vL e = [ahol v = l], (1/60) V l e) r21.o c 2 10 (1/61) szám: Ca= £ • (1/62) : Ma = 1 / Q vYe• (1/63) Az egyes tényezők figyelembevételére a jelenségek leírásakor mutatunk rá, amíg a modelltörvények alkalmazásához az egyes mennyiségek átszámítási tényezőjét a lineáris méretviszonyok függvényében az /-/. táblázatban foglaltuk össze. Az ún. torzított modelleken a háromféle irányú méretek viszonya nem azonos. A vízépítési gyakorlatban legtöbbször a magassági méretszorzó tér el a mindkét irányú vízszintestől (amelyek viszont egymással egyenlők). A torzított modellek közül különösen fontosak a folyamszabályozási modellek, ahol a Froude-szám szerint számítunk át, ezért az 1-1. táblázatban ezt az esetet is felvettük. A torzított modellek összefüggései a határfeltételek alapján állapíthatók meg. Froude-törvény esetén v\-8é = Ahf (1/64) l 2 2 go 27