Starosolszky Ödön: Vízépítési hidraulika (Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1970)

V. A mederszelvény változásai

\

V-26. ábra. A szűkületekre jellemző c tényező

(ahol b2 a bővebb szelvényben kívánt szintben mért víztükörszélesség) adjuk meg a görbe grafikusan ábrázolt egyenletét. Az ábra baloldalán az említett függvény- görbe halad, a pontjelölések az ehhez a határgörbéhez, illetve a vízfolyással párhuzamos egyeneshez érintőleges csatlakozást jelölik.

V-27. ábra. Az energianyereség a szűkítési viszony függvényében

4. Hídnyílások

A közutak és vasutak hídjainál a hozzávezető töltések általában (és különösképpen árvízkor.) mederszűkítést idéznek elő. A hídnyílásban a pályaszerkezetet tartó pillérek és cölöpök az átfolyási szelvényben további szűkítést jelentenek. A szűkítés előtti szabad mederszelvény, valamint a hídnyílás keresztmetszete között a víz felgyorsításához, a sebességkülönbség létrehozásához vízszintkülönbségre, vízlépcsőre van szükség. Ez a vízszintkülönbség az ún. hídduzzasztás.

Előzőekből következik, hogy a híd és a vízfolyás szempontjából egyaránt fontos a hidraulikai jellemzők helyes megválasztása. A hidraulikai jellemzők két alapfeladat megoldásához nélkülözhetetlenek:

a) a híd tervezése során meg kell állapítani a legnagyobb árvízhozam levezetéséhez szükséges hídnyílás méreteit, figyelembe véve a pilléreket is, továbbá meg kell határozni a híd okozta duzzasztást, amely az árvízszintet emelni fogja;

b) a híd megépülte után a híd okozta duzzasztás felhasználható — a hidraulikai jellemzők és a vízszínek ismeretében — az átfolyt vízhozam meghatározására.

262