Starosolszky Ödön: Vízépítési hidraulika (Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1970)
V. A mederszelvény változásai
A kritikus mélységre vonatkozó ismereteinkből tudjuk viszont, hogy Ihr = ÍH. A középsebességet a vízhozammal, valamint az átfolyási szelvénnyel kifejezve 2 és hkl helyére - H-1 helyettesítve kkr+2gb2hl hkT~ Q2 2gb2\ 3 H Az egyenletet rendezve = H. (5/34) H-3ű = Q2 2 gb2 H és belőle a Q vízhozamot kifejezve Q = ]/ 3 H /lg b j H = J- |/1 |/2g W/3/2 = 0,357 )/2g (5/35) egyenletet kapjuk, amely teljesen hasonló szerkezetű a bukóképlethez. A felvíz és a kritikus mélység között is van — szűkítési viszonytól, valamint a p küszöbkiemeléstől, továbbá a szűkítés mikéntjétől (íves stb.) függő energiaveszteség, //'<//, H' = kH, ahol k<l ~0,96...0,98. A vízhozam gyakorlati képlete Q = MbH3'2, (5/36) ahol az átfolyási tényező, M = 0,357/< = 0,357/c3/2. Ha az alvíz elér egy bizonyos határértéket, visszahat a torokban, a kritikus mélység nem tud kialakulni és a szabad átfolyás helyett ún. alulról befolyásolt átfolyás áll elő. Vízszállítása a bukókhoz analóg módon Q = MbbH312 = kbMszbH312, (5/37) h ahol kb az alsó befolyásolási tényező -- viszonyszám függvénye. Ennek megfelelően hf az alulról befolyásolt átfolyás vízszállítását egy háromváltozós görbesereg, a (Lamoen belga professzorról elnevezett) „Lamoen-görbék” szemléltetik, a h(= f(Aa, ß) alakban. Ugyancsak a négyszögszelvényű szűkítésre vonatkozik az V-19. ábra, amely a mérőszűkület-típusok vízszállítását mutatja be szabad átfolyás esetén, természetesen együtt ábrázolva a szűkítés és bővítés hatását. A mellékelt vázlatok megadják a szűkítések jellemző típusainak felülnézetét és hosszmetszetét. A kettős logaritmushálózatban közölt egyenesek pedig a küszöb felett mért felvíz mélységének a szűkítéséhez viszonyított értékének j függvényében adják meg a vízszintes tengelyen ábrázolt viszonyított vízhozamot. A kettős szűkítés — közbenső pillérrel megszakított szűkítés — egyik típusára vonatkozó hazai kísérleti eredményeket az V-20. ábrán közöljük, ahol a szűkítés 254
