Starosolszky Ödön: Vízépítési hidraulika (Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1970)
IV. A vízugrás
amelyből ahol ÁE 2 m2 m, + Fri5 Frf = 2 + Fr; Qés B a csatorna alakjától függő állandó, mégpedig: négyszögszelvényben B — 1 — 2 ’ háromszögszelvényben B parabolaszelvényben körszelvényben trapézszelvényben B = 1 m\ mV 5=1 — 1bjmj bírni (4/9) &+1 mf m2 m2 k + m, Az energiaveszteségre vonatkozó kísérleti eredményeket az elméleti görbékkel együtt a IV-20. ábrán adjuk közre, mégpedig a IV-20a ábrán Bradley és Peterka nyomán négyszögszelvényre, a IV-20b ábrán háromszög- és parabolaszelvényre, a IV-20c ábrán körszelvényre és a IV-20d ábrán trapézszelvényre vonatkozóan. A vízugrás összetartozó mélységeinek viszonya természetszerűen megváltozik, ha a vízugrás szelvényváltozás helyén (szelvénybővületnél) áll elő. Ez az eset elég gyakori, hiszen a szűkebb szelvényben rohanva érkező víz a bővebb szelvényben esetleg a kritikusnál jóval kisebb sebességgel folyik tovább. Erre az esetre Schröder nyomán közlünk összefüggést a IV-21. ábrán ,— = 0,5, b2 0,625, 0,714 és 0,833 esetére: m2 nii f Fr,, m_i bi V b2 A sima utófenéken kialakuló összetartozó mélységek értékeitől az energiatörő fogakkal ellátott utófenéken bekövetkező vízugrás tulajdonságai eltérnek. A belépési Froude-szám azonossága esetén az — viszonyszám az energiatörés erőssége függni, vényében csökken. A IV-22. ábrán 2m, magasságú és 3w, szélességű, a vízkifolyás medrét 40%-ban elfedő 60,..180°-os felvízi élszögű fogak esetén mutatjuk be az összefüggést. A fogak magasságával az — viszony csökken, mint a IV-22b ábra mutatja. 212
