Starosolszky Ödön: Vízépítési hidraulika (Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1970)

IV. A vízugrás

VÍZUGRÁS VENTURI-CSATORNA TORKA ELŐTT 1. A vízugrás általános jellemzése A permanens vízmozgás hirtelen változó állapota többnyire műtárgyaknál áll elő, de a természetben is előfordul ilyen vízmozgás, főleg nagy esésű hegyi víz­folyásokon, ahol a vízesések, zúgok, sellők kényszerítik a vizet a mozgásállapot megváltozására. A hirtelen változás az esetek többségében nem csupán helyi energia- veszteséget jelent, hanem az áramlásból rohanásba vagy rohanásból áramlásba való átmenetet is. Egyik, jellegzetes esete az a szűkület, amelyen az adott vízhozam csak a leggazdaságosabb energiakihasználással, azaz kritikus sebességgel tud átfolyni és ezért eddig az energiaszintig a felvíz megduzzad. A vízépítési hidraulikában eza mozgás­állapot különösen fontos, mert a műtár­gyak különböző típusainál (bukók, surran­tok, zsilipek, szűkületek, átereszek) áll elő. A permanens, változó vízmozgás \2 tV-l. ábra. Vízugrástípusok: I. szabad; 2. beduzzasztott; 3. felszíni vízugrás differenciálegyenletét vizsgálva, látható, hogy a függvény x=\ értéknél = <» lesz. Ez különleges jelenséget mutat, víz­ugrást, amelyre a fokozatosan változó víz­mozgásra levezetettek nem érvényesek. 198

Next

/
Oldalképek
Tartalom