Starosolszky Ödön: Vízépítési hidraulika (Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1970)

III. A vízmozgás szabad felszínű mederben

Ezután szelvényről-szelvényre fokozatosan, lépésről-lépésre határozzuk meg, az új — lökéshullám utáni — vízfelszínt. A számításba vett víztükör-szélességek helyét a vízállás-növekmények súlypontja szerint lehet kijelölni.

Abszolút érték A diagramon relatív értékek !

111-62. ábra. Számítási segédlet a hullám terjedése számítására

Bata nyomán Fr=0,3 esetén

|a r relatív idő helyesen x=lt

A hullámok számítására Forcheimer, Gardel, Supino, Favre, Henry és Bata dolgoztak ki eljárásokat. A hullámterjedésre Bata G. egyszerű nomogramokat is szerkesztett, amelyek közül egyet mintaként Fr = 0,3 Froude-számnál, valamint 50% és 200%-os vízhozam-növekménynél a 111-62. ábrán mutatunk be. Az ábra a

h\Hn

AQolQo

Ix

H0)

(3/67)

méret nélküli összefüggést fejezi ki és segítségével a hullám x távolságban t időpontban észlelt h magassága az I fenékesés, a H„ kezdeti vízmélység, a kezdeti Q0 vízhozam, valamint AQ vízhozam-változás függvényében meghatározható.

7.4. A keresztszelvény-változás hatása a lökéshullámra

A keresztszelvény változásának hatása a folytonossági egyenlet felírásával határozható meg. Az ún. reflexiós tényező az érkező és a visszavert hullám magassági viszonyát fejezi ki (h1 az érkező, h2 a továbbmenő, h3 a visszavert hullám magassága). A jelenséget a 111-63. ábrán látható vázlat magyarázza:

c = w — v.

178