Starosolszky Ödön: Vízépítési hidraulika (Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1970)

III. A vízmozgás szabad felszínű mederben

5.7. Közelítő módszerek

Az előbbiekben ismertetett általános érvényű, fokozatos közelítéssel dolgozó módszer után, amely egyaránt érvényes duzzasztás és leszívás esetére, egy régi, de a gyakorlati életben bevált és közelítő számításokhoz jól használható módszert, Rühlmann módszerét közöljük.

Rühlmann a Chézy-képletből indul ki. Mivel az eljárás amúgy is közelítő, végeredményben az a különbség, amely a kiindulásul felvett sebességi képletből következik, elhanyagolható. Sajnos az eljárás elegendő pontossággal csak szabályos keresztszelvényű vízfolyásra érvényes, természetes meder esetén célszerűbb a helyi adottságokat jobban figyelembe vevő módszer alkalmazása.

Bizonyos / duzzasztási távolság adott és a hossz-szelvény mentén nem változó vízhozam esetén Rühlmann módszere szerint

/ =

[*)

z

(p

[tJ-*

JJ.

ahol t az adott vízhozamnál a duzzasztás nélküli állapotban előálló vízmélység a duzzasztónál, J a mederfenék esése, h a duzzasztás közvetlenül a duzzasztást okozó műtárgy, duzzasztómű, hídnyílás stb. felett, z pedig a duzzasztás a természetes

vízmélység felett az / távolságra levő vizsgált helyen, j és ~ j a j és |~

viszonyszám függvényei (111-18. táblázat).

A számítás menete a leggyakoribb esetben, a duzzasztási görbe számításakor a következő:

1. megállapítjuk a természetes vízmélységet a kívánt vízhozam és a meder adott fenékesése mellett;

2. felveszünk egy duzzasztáskülönbséget, amelyhez a duzzasztási görbe helyeit számítani kívánjuk (2...5... 10...20cm-t) és az összegezett értékeket a kezdeti h duzzasztásból folyamatosan levonjuk, így kapjuk a duzzasztást (z) az egyes kiválasztott helyen;

h z

3. képezzük a — és — viszonyszámokat, és a táblázatból kiolvassuk a hozzájuk

tartózó

<P

es cp

értékeket;

4. képezzük a cp íyj — (p különbséget, és szorozzuk

a - értékkel, hogy

az / távolságokat, amelyekben a duzzasztás sorban zl...zi, megkapjuk.

Ha a duzzasztás nagyságát egy meghatározott helyen keressük, a Rühlmann- féle képlet

alakra hozható, amelyben a baloldal számítható, és az így kapott (p | "-j -hez a

111-18. táblázatból - visszakereshető, majd í-vel szorzással belőle z meghatározható.

150