Starosolszky Ödön: Vízépítési hidraulika (Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1970)

III. A vízmozgás szabad felszínű mederben

Permanens, fokozatosan változó vízmozgás esetében, ha a diszperziós tényezőket 1-nek vesszük:

dA

dx

Q2

F^C'R

C-R dF

gF dx

1

Q- B

Ql B

g F3

(3/15)

A ^ függvényt, amely a vízfolyás mederméreteit és a vízhozamot tartalmazza, nevezzük el tényezőnek, míg a vizfolyás menti szelvényterület változását . , , „ C2RdF , , „ , . , „

figyelembe vevő ^ ^ tagot k2 tényezőnek. A xx tenyezo az un. kinetiKai paraméter (a más jelölésekkel kifejezett Froude-szám), amely áramló mozgásnál mindig cl, vagyis elhanyagolhatósága attól függ, mekkora a víz sebessége. A k2

dF

tényező a gyakorlatban csak akkor lehet nulla, ha -y =0, azaz a fokozatos változást az egyenletesség váltotta fel. Az előbbi jelölések bevezetésével

áh 1(1 F2C2R(1 kl) dx 1 —

ahol x1 és k2 tényezők veszik figyelembe a permanens, egyenletes mozgástól való eltérést.

A gyakorlati esetekben kis esésű, burkolatlan földcsatornákban a kis esés következtében ~0,10...0,002, és k2~0,05...0,0015 között változik, ezért hatásuk elhanyagolható. Nagyobb esésű vízfolyásokon (/0 >0,001) hosszabb Ax szakaszok esetén többnyire azonban ajánlatos igazolni, hogy az összefüggés fennáll. Általában előnyös, hogy a számításokat, ha a mederben beépített duzzasztást okozó műtárgy van, mindig a permanens, fokozatosan változó vízmozgásra érvényesen végezzük el.

A permanens, fokozatosan változó vízmozgás esetén — ha a közelítő számításnál permanensnek és egyenletesnek vesszük — bizonyos mértékig megváltozik a C sebességi tényező értelmezése is. A képlet átrendezése után

Öl f 1 — k2 = Q |/~ 1 -k,

r** / ^ysr

ahol a k2 tényező a C-nek is függvénye.

így, ha C értékét permanens, változó vízmozgás alatt végzett vízhozammérés adataiból határozzuk meg, ügyeljünk arra, hogy lehetőleg rövid szakaszokat váJasszunk, ahol a vízmélység változása nem túl nagy, illetve képletünkben a vízmozgás változó jellegét vegyük figyelembe.

5.2. Általános eljárás felszíngörbék számítására

A műtárgyak okozta duzzasztás, azaz a felvíz és alvíz közötti vízszint különbsége, a vízlépcső kihat a műtárgy feletti mederszakaszra és ott a természetes állapotnál általában magasabb, egyes esetekben -— pl. fenéklépcsőknél -— alacsonyabb vízfelszín alakul ki. Előbbi esetben duzzasztási, utóbbi esetben süllyedési vagy leszívási görbének nevezzük a felszíngörbét.

140