Starosolszky Ödön: Vízépítési hidraulika (Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1970)
III. A vízmozgás szabad felszínű mederben
kisebb előálló sebesség meghatározásakor az előállható legnagyobb vízmélységből és a legkisebb vízhozamból induljunk ki. Sajnos, ez azzal a következménnyel járhat, hogy amikor gmax esetében umax<ukh, akkor nem biztosítható Qmín esetében, hogy vmin>vm2 legyen. Ezért igen fontos, hogy a csatornában a vízhozam lehetőleg ne változzon jelentős mértékben, mert a feliszapoló- dás csak így kerülhető el. 5. Permanens, fokozatosan változó vízmozgás 5.1. A permanens, fokozatosan változó vízmozgás általános jellemzése A fokozatosan változó, permanens vízmozgás természetes állapotban kevésbé szembetűnő. Annál szembetűnőbb azonban vízépítési műtárgyak hatására. Nyilvánvaló sajátossága, hogy a per- manensségből következő állandó vízhozam esetén a víz mélysége a műtárgyáíTfötott jelentősen változik, azaz az esés a fenékeséstől eltérő. Alapvető feladatunk, hogy a vízfelszínt meghatározzuk, a felszíngörbét leírjuk. Egyszerűség kedvéért vizsgáljuk a prizmatikus medret egyenletes fenékeséssel. A vízmozgást leíró differenciálegyenlet: 111-39. ábra. A megengedhető legkisebb feliszapolódástól mentes sebességek (rmin cm/s-ban értendő) áh_ d.v e2 F2C2R 1ctQ2 B (3/16) g F3 Ezt a felszíngörbék elemzésekor a következő jelölésekkel szokás átírni: Q = K\f , K = F£fjR, és _ txQ2 B g v2 g F3 ~ gm ’ ahol K a szelvény fajlagos vízszállító képességét jellemző tényező, az egységnyi esésnél levezetett vízhozam. Ennek permanens, egyenletes vízmozgásra vonatkozó értéke normális vízmélységnél K0. Az ún. kinematikai paraméter, x tulajdon135
