Starosolszky Ödön: Vízépítési hidraulika (Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1970)
Bevezetés
elméleti alapösszefüggést, majd az ebből következő gyakorlati képletet, boncolja a képletben felírt tényezőket és közreadja a — lehetőleg többfél; — kísérlet végeredményeként kapott kísérleti tényezőket. A számítások egyszerűsítésére egyes képleteket grafikusan is közöl, másutt a kísérleti tényezők szórásának szemléltetésére a mérési pontokat is közli. Az általában grafikonon közreadott kísérleti tényezők és számítási nomogramok mellett a számításokat számtáblázatokkal is igyekszik megkönnyíteni. Igyekeztünk az általánosíthatóság érdekében az ún. méretnélküli ábrázolást megvalósítani, vagyis az adatokat olyan formában közreadni, hogy belőlük bármilyen méretű műtárgyra könnyen és egyszerűen lehessen következtetni. Az anyag összeállításakor súlyt helyeztünk arra, hogy a vízépítési hidraulika ma még kevésbé kimunkált területeire is — rövid összefoglalások formájában — rámutassunk. Ilyen a határréteg elmélet vagy a rétegzett áramlás. Megkíséreltük, hogy a hidraulikai számítások alapvető gyakorlati kérdéseire választ adjunk, elsősorban azonban a vízhozam és vízmélység közötti alapvető összefüggésekre kívántunk megoldásokat adni. Természeténél fogva főként a különféle vízépítési műtárgyakra vonatkozóan sikerült a kísérleti tényezőket összegyűjteni, és a víz természetes körülmények közötti mozgásállapotaival — amelyek sokkal inkább hidrológiai mint hidraulikai módszerekkel írhatók le — viszonylag kismértékben foglalkozunk. A kísérleti tényezők helyszíni meghatározási módszereit tekintve utalunk Musz- kalay L. és Starosolszky Ö.: Vízépítési műtárgyak vizsgálata című könyvére. A könyv összeállításakor abból indultunk ki, hogy viszonylag kevés, de korszerű elméleti alátámasztással a hidraulika minden területére' kiterjedő, lehetőleg friss kísérleti tényezőkkel végezhessünk szükség szerint számításokat. Ugyanakkor igyekeztünk felhívni a figyelmet olyan jelenségekre és tényezőkre is, amelyekre ma még általános megoldást adni nehéz és így a tervezési feladat elvégzéséhez egyedi kísérletekre van szükség. A kiadvány már csak terjedelme miatt sem adhat minden részletkérdésre feleletet, de igyekszik — feltételezve az egyetemi oktatásban szereplő hidraulika anyag ismeretét — olyan adatokat és alapösszefüggéseket adni, amelyekkel a részletkérdések is boncolhatok. A kiadványban igyekeztünk a vízgazdálkodás különböző ágainak a hidraulikával szemben támasztott általános igényeit figyelembe venni, de nem kívántunk kitérni az egyes ágazatok egészen speciális feladataira. Ebben a tekintetben utalni kell a szakágazati kézikönyvekre (pl. Juva: Vízrendezés), amelyek további sorozati megjelenése a közeli években terv szerint várható. Meg kell említeni, hogy a könyv nem foglalkozik a felszín alatti hidraulikával, a szivárgási jelenségekkel, amelyek nagyon fontosak a vízépítésben, mivel e tárgykörben jelenleg készül magyar nyelvű könyv (dr. Kovács György: A szivárgás hidraulikája). Érintőlegesen foglalkozik a könyv a hordalékmozgással és a természetes vízfolyások hidraulikájával, amelyekre vonatkozóan szintén új, átfogó könyvek megjelenése várható az Akadémiai Kiadónál {dr. Bogárdi János: Vízfolyások hordalékszállítása, illetve dr. V. Nagy Imre: Vízfolyások dinamikája). így ezekben a tárgykörökben a Szerző nem is érzi magát hivatottnak, hogy a hazai gyakorlatban szükséges ismereteket összefoglalja. A könyv végén alfabetikus sorrendben igyekeztünk minél teljesebben felsorolni a tárgykörbe vágó, Magyarországon hozzáférhető szakirodalmat. A meglehetősen bő anyag áttekintésének megkönnyítésére ezenkívül minden fejezet végén Irodalom megjelöléssel felsoroltuk az Irodalomjegyzékben szereplő azon kiadványok sorszámát, amelyek elolvasása az adott fejezetben tárgyalt kérdéseket részletesebben tanulmányozni kívánóknak elsősorban ajánlható. 13
