Starosolszky Ödön: Vízépítési hidraulika (Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1970)
III. A vízmozgás szabad felszínű mederben
d) h = const., Q = const., n hatására / változik «2 «1, e) Mértanilag hasonló csatornaszelvényben, hasonló ha az esés és érdesség azonos más esés és érdesség esetében b h viszonyszám esetében, 01 02 Egyes különleges, szabványosított csatornaszelvényekre a vízhozamgörbét kísérleti—elméleti úton előre meghatározzák. Az öntözőrendszerekben terjedtek el a magasvezetésű, lábakon álló vályúcsatornák, és mivel szerkezetileg igen vékonyak, újabb nevükön héjcsatornák. Készülnek trapéz- vagy négyszögszelvénnyel is, de sztatikái és technológiai meggondolásokból gyakoriak a különféle íves szerkezetek (félkör, parabola, ellipszis stb.) is. A betoncsatornák nagyszilárdságú anyagból készülnek, amely belülről többnyire igen sima felületű, ezért vízszállításuk kedvezően nagy. A toldások, illesztések (dilatációk) megoldása szintén befolyásolja a csatorna vízszállítását. E csatornákban a víz — a nagy esés következtében — többnyire a mélyvezetésű öntözőcsatornáktól eltérően elég gyorsan áramlik, hiszen kis szelvényterülettel kell a vízhozamot levezetni. A parabolaszelvényű szovjet héjcsatorna-típusokra vonatkozó vízhozamgörbe- sereget a III-28. ábrán közöljük. A 40 és 80 cm belső mélységű, illetve a 100 és 180 cm belső mélységű parabolaszelvényű csatornák alsó része azonos, így elegendő a két legnagyobb, a 80 és 180cm-es méret vízhozamgörbéjét megadni. III-28. ábra. Parabolaszelvényű szovjet héjcsatornák vízszállítása 118
