Starosolszky Ödön: Vízépítési hidraulika (Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1970)
Előszó
Előszó A Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet 1961-ben a Műszaki Könyvkiadó közreműködésével adta ki a Műtárgyhidraulikai zsebkönyv c. kiadványát. A Műtárgyhidraulikai zsebkönyv a gyakorlat igényeit szem előtt tartva — szinte kizárólag — hazai használatra készült. A kiadvány súlyát a műtárgyak (és elemeik) vízszállítására jellemző vizhozamtényezők összefoglalása adta és 195 ábrát és nomogramot, valamint 38 táblázatot tartalmazott. A könyvben közreadott kísérleti tényezők a műtárgyak alapvető méreteinek helyes megválasztásához adtak lehetőséget. Bár a könyv főként a hazai kutatási eredményeket igyekezett közreadni, számos korszerű külföldi kézikönyvből és tanulmányból vett át adatokat. Az Intézet megelégedéssel állapította meg, hogy a zsebkönyv sikert aratott idehaza és külföldön egyaránt. A hazai szaklapok elismerő sorait mellőzve, álljon itt csupán egyetlen külföldi idézet. Az azóta elhunyt Kolupaila professzor (University of Notre Dame, USA) írta „Ezt az értékes kézikönyvet feltétlenül le kellene fordítani és ki kellene adni (angol nyelven), nemcsak az amerikai vízimérnökök használatára, hanem számos afrikai és ázsiai kolléga számára is, ahol az angol nyelv el van terjedve”. A könyv sikere annak volt tulajdonítható, hogy a hidraulikai feladatok gyakorlati megoldásához szükséges igen nagy számú kisérleti és tapasztalati adatot áttekinthető, tervezői munkára alkalmas formában foglalta össze, rámutatva az adatok érvényességi tartományaira és az alkalmazás célszerű területeire. A hazai és az említett külföldi érdeklődéstől, és újabban a gyakorlat igényeitől buzdítva határozta el magát az Intézet, hogy ■— a Zsebkönyv anyagára támaszkodva — egy lényegesen átdolgozott és kibővített kézikönyvet, a Vízépítési hidraulikát adja közre. Reméljük, hogy a Vizépítési hidraulika a Műtárgyhidraulikai zsebkönyvhöz hasonlóan hazai és nemzetközi elismerést vált ki és a vízépítési gyakorlati szakemberek haszonnal fogják forgatni. A könyv a magyar vízügyi igazgatóságok sokoldalú feladataihoz alkalmazkodik, de a teljesség kedvéért tartalmaz olyan részleteket is, amelyek a hazai gyakorlatban igen ritkán fordulnak elő. Napjainkban ugyanis a mérnöki tudomány általános jellegéből következően az ismeretek nem korlátozhatók egy-egy kis ország speciális feladataira. Megjegyezzük, hogy az Intézet tervezi a könyv átdolgozott 9