Starosolszky Ödön (szerk.): Vízépítés 2. (Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet, Budapest, 1973)
IX. Vízépítési betonmunkák
3. KISMŰTÁRGYAK ÉPÍTÉSE Dr. Perényi Károly Vízépítési műtárgy minden olyan beton-, vasbeton, fa- vagy fémszerkezet, amely valami vízvezetési, vízkormányzási, vízkártétel megakadályozási stb. cél érdekében erőhatásokat vesz fel és megfelelő hidraulikai kiképzéssel rendelkezik. A kis- műtárgyak nagyságrendben különböztethetők meg csupán az egyéb vízépítési műtárgyaktól, továbbá abban, hogy kialakításukhoz fokozottabban felhasználhatók előregyártott elemek. Könnyen tipizálhatók. Ilyen kisműtárgyak építésekor a munkahelyet vízteleníteni nem szükséges, egyszerű síkalapozással épülhetnek. Egy-egy műtárgy kivitelezési költsége mérsékelt, azonban nagy számban létesülnek. Többségük — egyenként — tízezer Ft nagyságrendű beruházási összegből megépíthető. 3.1. A KISMŰTÁRGYAK ÉPÍTÉSÉNEK SAJÁTOS SZEMPONTJAI A műtárgyak készülhetnek a helyszínen, elsősorban monolit betonból vagy vasbetonból; helyszínre szállított adalékanyagból vagy előregyártva. Utóbbi esetben helyszíni előregyártással vagy a helyszínre szállított előregyártott elemekből ösz- szeállítva. A műtárgyakat statikailag és hidraulikailag az MSZ 15225 szerint kell méretezni, a tervezéshez szükséges talajmechanikai feltárás mértékét a MSZ 2506, a MSZ 4488, és a MSZ 15001 írja elő. Kisebb műtárgyak esetében a MSZ 15213 szerint lehet eljárni. A talajvíz agresszivitását a MSZ 4488, illetőleg a MSZ 448 szerint kell elemeznünk. Az Országos Vízgazdálkodási Szabályzat írja elő a műtárgyak élettartamát, szerkezeti osztályba sorolását, méreteit, a rendes és rendkívüli terheléseket, valamint a biztonsági tényezőket. A műtárgyak méretezésénél valamennyi várható erőhatást figyelembe kell venni. A kisműtárgyak legtöbbször vonalas létesítmények elágazási pontjaiban épülnek, elszórtan, ezért létesítésüknél különös jelentősége van a szállítási munkának. Jellemzőjük a változatos céloknak megfelelő formagazdaság és azért tipizálásuk során olyan elemeket iparkodnak kialakítani, amelyek minél több kisműtárgy összeállítását teszik lehetővé. A kisműtárgyak fogalmába nem tartoznak szorosan a már említett csövek, kútgyűrűk, burkolólapok, kisebb idomok, fixpontkövek, határkarók, telefonoszlopok. Kisműtárgyak fogalmába azokat a létesítményeket soroljuk, amelyek meghatározott, önálló feladatot oldanak meg. Ilyenek pl. a változatos kialakítású zsilipek, osztóművek, bukók stb. Az előregyártott elemekből összeállított műtárgy hátránya lehet a monolit szerkezethez képest a csökkent vízzárási lehetőség. Ezért az illesztésekre különös gondot kell fordítani. A mérőműtárgyak jellemző méreteinek hibatűrése kisebb, mint az egyéb kis- műtárgyaké. Á jellemző méreteket legalább 2%<> pontossággal kell betartani. Az éleket, síkokat gondosan kell beállítani és a magassági méreteknél is — a fenékszinthez képest — ±1 cm pontosságot kell betartani. A mérőmagasság leolvasására való vízmérce 0 pontját milliméter pontossággal kell a koronamagasságra állítani. A műtárgyak repedésmentességét itt nemcsak erőtani, hanem mérési pontossági okokból is biztosítani kell. Csurgó, áteresztő elzárószerkezeteket nem lehet beépíteni, ill. felhasználni. 248
