Starosolszky Ödön (szerk.): Vízépítés 2. (Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet, Budapest, 1973)
VI. Vízépítési földmunkák
Az ilyen módon való anyagtermelésre alkalmas gépek a szívó-nyomó kotró és a vízágyú. A szívó-nyomó kotró úszóedényre szerelt zagyszivattyú, amelynek szívó oldala a vízfenékre lenyúló szívócsővel, nyomó oldala pedig a zagy továbbítására szolgáló nyomócsővel van összekötve. Alkalmaztak már vágányon mozgó járműre szerelt zagyszivattyút is, amely a víz partján járva termelte az anyagot, és a zagyot nyomócsövön továbbította. Az anyagot azáltal termelik, hogy a szívófej környezetében kifejtett szívó hatás a vizet a szívófej felé való áramlásra kényszeríti. Ha az áramlás sebessége eléri a kimosási sebesség értékét — amely az anyag talajmechanikai jellemzőitől függ —, akkor az áramló víz az anyag felületéről talajszemcséket vagy rögöket ragad magával és azokkal zagyot képez. A szívófejre majdnem mindig mechanikus vagy hidraulikus bontófejet szerelnek, amely a talaj anyagi összefüggését megszünteti. A szívóáram így a már laza talajszemcséket könnyebben tudja saját sebességére felgyorsítani. Ennél a munkamódnál a zagy előállítása és elszállítása az anyagtermeléssel egy- időben, egy munkafolyamatban megy végbe. Az így előállított zagy töménysége attól függ, mennyi anyagot lazít fel a bontófej az időegység alatt, azaz mekkora a bontófej fogásvastagsága. Ezt a kotrógép kezelője, a kotrómester úgy változtatja, hogy amikor azt észleli, hogy a zagy túl híg, leereszti, ha túl tömény, felemeli a szívócsövet, azaz növeli, ill. csökkenti a fogásvastagságot, esetleg rövid időre a lavírozással is leáll. Ahhoz, hogy a kotrómester a zagy töménységét észlelhesse, a kotrót megfelelő műszerekkel kell felszerelni. A vízágyú az anyagot úgy termeli, hogy vízsugarát az anyagtermelésre kijelölt földfalra irányítva, az az anyagot bontja, leomlasztja és a lefolyó víz a leomló anyagot magával ragadja és azzal zagyot képez. A zagy vagy nyílt folyókán, vagy vályún folyik tovább, vagy szivattyúzsompba folyik bele, és onnan zagyszivattyú továbbítja a beépítési helyre. 4.122. Anyagtermelés a zagynak külön munkafolyamatban való előállításával Mint említettük, ezt az eljárást csak olyankor alkalmazzák, amikor a ^szokásos módon való kivitel nem gazdaságos, pl. azért, mert az anyag szívócsővel még marófej használata mellett sem fejthető jó teljesítménnyel. Aszerint, hogy az anyagot teljesen víz alól, vagy szárazban (esetleg részben víz alól) kell termelni, kétféle technológia alkalmazható. 4.1221. Anyagtermelés úszókotróval Víz alól anyagot ilyen esetben célszerűen vedersoros úszókotróval termelünk, mert ennek vágóereje nagyobb, mint a marófejes szívócsőé. A zagy előállítására szolgáló berendezést — a keverőedényt — vagy magán az íiszókotrón, vagy, ha ott nincs hely, a kotró mellé állított és hozzá rögzített úszóedényen lehet felszerelni. A keverőedény megfelelő űrtartalmú fémtartály. Az úszókotró vedrei ebbe ürítik a kikotort anyagot és külön szivattyú megfelelő állásszögben elhelyezett lövőkéken keresztül ebbe adagolja a zagy előállításához szükséges vizet. A nagynyomású vízsugarak a keverőedényben levő zagyot állandóan kevergő, turbulens mozgásban tartják és annak egyenletes keveredését biztosítják. 80
