Starosolszky Ödön (szerk.): Vízépítés 2. (Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet, Budapest, 1973)
VI. Vízépítési földmunkák
gyújtással biztosítható olyan pontos szelvények kirobbantása, amelyek már csak jelentéktelen rézsűigazítást igényelnek. A robbantáshoz brizáns robbanóanyagot használnak, földköbméterenként 0,15—0,30 kp mennyiségben. Az 1960-as évek elején a Vízgazdálkodási Tudományos Kutatóintézet végzett kísérleti csatornarobbantásokat. A kísérletek alapján az eljárást az akkori hazai körülmények között drágának és túlzottan körülményesnek találták. 3.3. A FÖLD ELSZÁLLÍTÁS A A csatornák földmunkája során kitermelt föld elszállítására beágyazott meder esetén ritkán kerül sor. A kitermelt anyagot általában kellő száradás után mező- gazdasági művelésre alkalmas formában rendezik a csatorna mellett. Függő meder esetében földszállításra mindig szükség van. A megfelelő szállítóeszköz kiválasztásához felhasználhatók a VI.3-3. táblázat adatai, míg a szállítójárművek részletes adatai az V. fejezetben találhatók. A szállítási utak karbantartása, kivilágítása és víztelenítése a kivitelező feladata. Az útvonalakat maradandóan és szembetűnően meg kell jelölni. A közlekedésre, ill. szállításra alkalmatlanná vált utakat vagy területeket — ha rajtuk az áthaladás veszélyes — el kell keríteni. A kész földmővön a szállítás csak akkor engedhető meg, ha a szállítójárművek a kész földművet nem rongálják meg. Az esetleges depóniákat úgy kell rendezni, hogy önmagukban állékonyak legyenek. 3.4. TEE IINOLÚ0IÁI KÖVETELMÉ XVE K 3. \ 1. A keresztszelvények kialakítása A technológiai előírások és kötöttségek elsősorban a kialakítandó csatorna méreteitől, a talajadottságoktól és a csatlakozó létesítményektől függenek. A V 1.3-6. ábrán egy 89 nF/s vízszállító képességű öntöző főcsatorna és a hozzá tartozó létesítmények (övcsatorna, párhuzamos út, útárok) keresztszelvénye látható. A szelvény kialakításánál minden olyan kívánalmat kielégítettek, ami egy ilyen létesítménytől elvárható. A csalornaszelvény megközelítőleg csésze alakú, ami hidraulikai és állékonysági szempontból egyaránt kedvező. A meder bevágott része után egy 4,0 m széles tereppadka következik, aminek kettős rendeltetése van. Egyrészt járóutat biztosít a kotrógépek részére, másrészt ilyen kialakításnál kedvezőbb a csatornatöltés állékonysága. A tereppadkát 1:4 hajlású nádpadka követi, amelyre a rézsű védelmét szolgáló nádat telepítik. A töltés koronája a vonatkozó előírásoktól függően 1,0—1,5 m-rel magasabb az üzemi vízszintnél. A korona szélessége 3,50—4,50 m, hogy járművek közlekedésére alkalmas legyen. A mentett oldali rézsű 1:4 hajlású. Ha a csatornaszelvényből több föld kerül ki, mint amennyi a töltés megépítéséhez szükséges, akkor a mentett oldali rézsűhöz simulóan a fölös földmennyiség depó- niába helyezendő. A depónia magassága 1,0—2,0 m lehet, 3,0—6,0 m széles koronával és 1:6 hajlású rézsűvel. 69
