Starosolszky Ödön (szerk.): Vízépítés 2. (Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet, Budapest, 1973)
XIII. Vízi létesítmények fenntartásának építési feladatai
ÉS ELBONTÁSA A vízépítési létesítmények működése során sokszor előfordulhat, hogy a létesítmény súlyosan megrongálódik és feladatát már nem teljesítheti. Ennek oka lehet a fenntartás elhanyagolása vagy nem várt rendkívüli természeti hatások, vagy megfelelő fejlesztés elmaradása miatt fellépő túlzott igénybevétel. Az első esetre a XIII.-12. ábrán láthatunk példát, ahol a műtárgy felvízi burkolatának elhanyagolása, majd ezt követően a műtárgy mellett megindult szivárgás, végül a műtárgyat megkerülő oldaláramlás tette tönkre a műtárgyat. A másik esetre a XIII.1-13. ábrán mutatunk be példát. A rendkívül magas és tartós árvízi terhelés hatására az árvízvédelmi töltés mentett oldali rézsűje megcsúszott és kritikus helyzetet idézett elő. Erre vezethetők vissza sok esetben a gátszakadások is. Máskor a létesítmények kezelői kénytelenek kényszerhelyzetben a művek meg- bontásához folyamodni, például akkor, ha gátszakadás folytán a menteit tei ii leli öl kívánják a vizet a töltés megnyitásával visszavezetni. A létesítmények megrongálódását, tönkremenését követően felmerül a kérdés, helyreállítsák-e vagy pedig elbontsák-e az adott műtárgyat? A válasz körültekintő elemzés, a létesítmény feladatának, az adott helyzetek értékelése és gazdasági mérlegelése alapján adható meg. A védelmi jellegű művek esetében gyakori a helyre- állítás szükségessége. Egyéb művek esetében viszont sok esetben a létesítmény elbontása és új mű építése indokolt. XII 1.1-12. ábra. A fenntartás elhanyagolása miatt megrongálódott műtárgy 697
