Starosolszky Ödön (szerk.): Vízépítés 2. (Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet, Budapest, 1973)

XIII. Vízi létesítmények fenntartásának építési feladatai

Ezeket a hibákat a szerelvények rendszeres és gondos vizsgálatakor észlelhetjük. Javításuk részben a helyszínen, részben a műhelyben végezhető el. A javítást egyszerűsíti, ha megfelelő cserealkatrésszel a sérült részt a helyszínen kicseréljük és a kiszerelt hibás alkatrészt a műhelyben megjavítjuk. A felújított alkatrészek cserealkatrészként ismét beépíthetők. A tolózárak szétszerelésekor ügyelni kell arra, hogy az alkatrészek ne cserélődjenek össze, mivel minden tolózár alkatrészét külön kell összecsiszolni. Ezért a szétszereléskor minden alkatrészre célszerű ráfes­teni a tolózár sorszámát. A télen is működő szerelvények berendezéseinek fokozott fagyvédelméről gondoskodni kell. Az esőztető öntözőberendezések hidránsait a szerelvények karbantartásával kap­csolatosan mondottakon túl feltűnően piros—fehér vagy fekete—fehér sávos fes­téssel meg kell jelölni, hogy a közelükben dolgozó mezőgazdasági gépek kezelői időben észrevegyék és elkerüljék ezeket. Télire, üzemidőn kívül a hidránsok csatla­kozó csővégeit vakperemmel kell ellátni, hogy megakadályozzuk szennyező anya­gok (rögök, kövek) erőszakos bejuttatását a csővezetékbe. 3.3. A MŰTÁRGYAK TISZTÍTÁSA A műtárgyak fenntartásának fontos feladata a tisztítás. Ez különösen akkor kívá­natos, ha a műtárgyat uszadékfogó rács nem védi. A tisztítás módja a műtárgy típusától, céljától, alakjától, működésétől stb.-től függően különböző. Kiterjedten alkalmazzák az öblítést, sok esetben úgy, hogy a duzzasztott vízoszlop nyomása segíti a lerakodott hordalék, uszadék stb. eltávolítását. Kimosható a műtárgy a kompresszorral előállított légsugárral vagy a szivattyúval létesített vízsugárral, vagy karbid és víz összekeverésével előállított gáz nyomásával is. Téli időszakban a műtárgy aknája körüli jeget gondosan fel kell törni. A csőszerű műtárgyak csuklóit gondosan kell megvizsgálni, mert amennyiben a csukló elveszti vízzáróságát, úgy a kiáramló víz tönkreteheti a műtárgyat. A szi­várgás megakadályozására — a szivárgás mértékétől függően — szigetelőlemezre bitument vagy más szigetelőanyagot hordanak fel. Ha nagyobb mértékű a szivár­gás és a műtárgy körül kiüregelődések keletkeztek, akkor beton injektálásával, esetleg a hibás szakasz kibontásával és kívülről végzett rábetonozással akadályoz­ható meg a szivárgás. Nagy vízoszlopot tartó műtárgyak fenntartásának egyik fontos feladata a mű­tárgy alatti és melletti szivárgás megakadályozása. A szivárgás okai igen külön­bözőek lehetnek, a szivárgórendszer helytelen kivitelezése, eltömődése, a műtárgy építési hibája, a tömítés hibái stb. A megoldás vízzáró függöny építésével, talajcsere végrehajtásával, a talaj tömörítésével érhető el. A műtárgyak aknáit minden vizsgálat alkalmával ellenőrizni kell, annak megálla­pítására, hogy süllyedés vagy káros feszültségek következtében nem keletkeztek repedések, ha igen, milyen mértékűek és milyen javítást igényelnek. Ezenkívül megvizsgálandó, hogy az akna a gátak okozta földnyomás következtében nem mozdult-e el a csatlakozó csővégektől. A műtárgyakban télire nem maradhat pangó víz, mert a jég feszítő hatására a műtárgy meghibásodhat, esetleg tönkre is mehet. 694

Next

/
Oldalképek
Tartalom