Starosolszky Ödön (szerk.): Vízépítés 2. (Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet, Budapest, 1973)

XIII. Vízi létesítmények fenntartásának építési feladatai

Ha a zsaluzás — gondos kitűzés ellenére — mégis deformálódott és a megszi­lárdult betonszerkezet méretei a tervezettnél nagyobbak, akkor méretkorrek­cióként le kell faragni a többletet. Ez csak akkor megengedett, ha a méret­változtatásnak nincs statikai következménye és az alaki (esztétikai) vagy a technológiai (szigetelés csatlakoztatás) követelmények ezt feltétlenül megkí­vánják. A kijavított betonfelületet — szükség szerint — valamilyen felületi kiképzéssel látják el. Ilyenek: bedörzsölés azonos cémentadagolású habarccsal (foltos, esztéti­kailag kis igényű felületet ad), az egész betonfelület bevonása híg cementlével (pacsetírozás; egyenletes színe már fokozottabb esztétikai igényeket is kielégít), a betonfelületek vakolása (felhordható dróthálóra vagy anélkül, egy vagy több rétegben, fa- vagy vassimítóval eldolgozva). A vakolt burkolat simaságát recés hengerezéssel, fésűzéssel, gereblyézéssel durvítani is lehet. A megkötött és megszilárdult betonfelület kézzel (koronakalapács, drótkefe) vagy sűrített levegővel működő géppel érdesíthető. Ez különösen ott előnyös, ahol a betonba keményebb adalékanyagokat is kevertek (márvány, bazalt, gránit, kvarc stb.). Az érdesítés a munkahézagokat erősen kiemeli, ezért nem mindig esztétikus megoldás. A vasbeton szerkezeteket különösen gondosan kell átvizsgálni, a hiányosságokat ki­javítani. A betonszerkezetek hibáinak kijavítása értelemszerűen a vasbeton szerkezetekre is vonatkozik. Különbség, hogy amíg betonszerkezetek esetében elsősorban a héza­gosság, az üregek megszüntetése és a látható betonfelületek tetszetősebbé tétele a XIII.1-8. ábra. Betonműtárgy kimosás hatására tönkrement szerkezeti eleme 690

Next

/
Oldalképek
Tartalom