Starosolszky Ödön (szerk.): Vízépítés 2. (Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet, Budapest, 1973)
XIII. Vízi létesítmények fenntartásának építési feladatai
A vegyszeres gyomirtás szempontjából a csatornában tenyésző gyomnövényeket úszó, részben vagy teljesen víz alá merült, vízből kinövő és a parton tenyésző gyomok, valamint algák csoportjába sorolhatjuk. Ennek ismeretében határozható meg az alkalmazandó herbicid fajtája és mennyisége, valamint a vegyi anyag gyomnövényhez juttatásának időpontja és módszere. A herbicideket és adagolásukat úgy kell kiválasztani, hogy egyidejűleg a vízi élet más formáit (pl. a halállományt) károsan ne befolyásolják és ne szennyezzék úgy a vizet, hogy az más vízhasználók (pl. állatitatás) számára veszélyt jelentsen. Továbbá az adottkörülményeknek megfelelő olyan gazdaságos alkalmazási módszereket kell találni, amelyek egyidejűleg nem okoznak kárt vagy zavart a vízfolyással szomszédos területek növény- és állatállományában sem. Az alkalmazott herbicidek általában hormonbázisúak és vagy közvetlenül, vagy a növény szervezetébe felszívódva, közvetve hatnak. Hazánkban és külföldön egyaránt sokfajta herbicidet használnak vegyszeres gyomirtásra. Számuk a vegyipar fejlődésével egyre nő. Egyik legelterjedtebben használt herbicid a dalapon (diclorpropionsav-készítmény). Elsősorban a fűszerű, keskeny levelű, a vízből vagy a partról növő növények irtására célszerű alkalmazni. A növény levelére juttatják, mielőtt a magfejek kibontakoznak. A levelek abszorbeálják a vegyszert és fokozatosan a gyökérrendszerbe juttatják. A levelek a hegyüktől kezdve elsáigulnak, fel- kunkorodnak és kiszáradnak. Ezt követi a gyökérrendszer elváltozása a növekedés ütemétől függően több hét alatt. Nem tanácsos a dalapont hideg időben, kora tavasszal vagy késő ősszel alkalmazni. Adagolása 15—25 kg/ha. Ugyancsak elterjedt a 2,4—D amin sós, valamint az MSPA jelű hormon herbicidek használata, elsősorban a széles levelű gyomnövények irtására. Számos esetben ezek kombinációjával dolgoznak. Például Hollandiában nagy területeken használják a 15 kg Dalapon+2 kg 2,4—D/ha adagolású herbicidkombinációt a vízből vagy a partról növő gyomnövények ellen. A herbicidek növényre juttatására többféle eljárás van. A legtöbb esetben a herbicidek vizes oldatát a víz felszínére vagy a lombozatra permetezik különböző (háti, önjáró, vontatott, úszó) permetezőeszközök segítségével a vízfolyás egyik vagy másik partjáról vagy a mederből kétirányba. Gyorsan ható herbicid vizes oldata például bevezethető az áramló vízbe, például egy arra alkalmas hídról. Ekkor az áramló víz szállítja a vegyszert a növényhez. A módszer hátránya, hogy a herbicid elmosódhat, mielőtt még a növény abszorbeálni tudná és a magas koncentráció veszélyes lehet az élet egyéb formáira. Egyes esetekben szóba jöhet a repülőgépről végzett permetezés is. A kezelés időpontja hazai viszonyaink között május végétől szeptember végéig választható, de a június—júliusi permetezés a leghatásosabb. A vegyszeres gyomirtás időjárási követelményei megegyeznek a növényvédelmi permetezés követelményeivel. Legjobb a száraz, meleg, szélmentes idő. Mivel a herbicidek a különböző növényekre eltérően hatnak, a kezelés eredményének látható jelei és a növény pusztulása is eltérő időpontban következik be. Az amino-triazol készítményekre jellemző például, hogy 10—14 nap után látszik a hatás és 4 hét után pusztul el a növény. Az elhalt növényeket mind a mederből, mind a rézsűkről kézzel vagy gépi úton el kell távolítani. Rendszeres vegyszeres kezeléssel a csatornákban több évre megszüntethetjük a gazosodást. Hangsúlyozni kell azonban, hogy a vegyszeres karbantartás önmagában nem jelenthet teljes értékű megoldást, azt megfelelő gépi vagy szükség esetén <378
