Starosolszky Ödön (szerk.): Vízépítés 2. (Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet, Budapest, 1973)

VI. Vízépítési földmunkák

3000 in3 fölött — ha egyéb teltételek nem gátolják - mindenképpen gépi munka­végzést kell biztosítani. A fejtési mód és az eszköz kiválasztásához a V 1.3-1. táblá­zat adatai nyújtanak támpontot. Kézi és gépi fejtésnél egyaránt érvényes szabály, hogy a fejtést mind if/ a csatorna legalsó szelvényében kell kezdeni és onnan kell haladni a tervezett folyásiránnyal szemben. 3.21. Kézi fejtés eszközei és módszerei Kézi lejtősre 5 m2 szelvényterületig és 3000 m3 fejtési mennyiségig kerülhet sor. Ennél nagyobb méreteknél a kézi fejtés általában gazdaságtalan. A fejtést a hagyományos kézi szerszámokkal végzik (ásó, lapát, csákány). A víz alóli fejtést 10—20 cm-nél nagyobb vízmélység esetén kerülni kell. A brigádokat — elsősorban elszámolási okokból — 10 — 50 m hosszú önálló szaka­szokba kell beállítani. A szelvény kialakítását illetően követelmény, hogy az esetleges túlfejtést rátöltés­sel javítani nem szabad. A teljesítményt elő- és utófelvétel alapján számolják el. Ha a kikerülő anyag elszállítása szükséges, akkor a 3.3. pontban leírtak szerint kell eljárni. 3.22. Gépi földfejtés A csatornák földmunkája mintegy 80—90%-ban géppel végezhető. A szóba jöhető gépek részletes ismertetése az V. fejezetben található. A gép kiválasztására felhasz­nálhatók a VI.3-1. táblázat adatai. A fejtés megkezdésekor, és a talajminőség változása esetén, a megrendelőnek és a kivitelezőnek közösen meg kell állapítania a fejtési talajosztályt, ill. annak megosz­lását. A megoszlás megállapítható: közbenső terepfelvétellel; a fejtési osztály szempontjából eltérő rétegek vastagságának megadásával; ezek szelvény szerinti százalékával. A kitermelés során talált, építésre alkalmas anyagok (pl. szűrő- vagy javítóréteg­nek alkalmas homok, betonadaléknak alkalmas homokos kavics, kőanyag vagy vízzáró rétegként alkalmazható anyag) felhasználása tekintetében a megrendelő utasítása szerint kell eljárni. A kotrást mindig a vízfolyással szemben kell végezni. Az előírt pontosság kialakí­tásáig a munkába vett szelvényközből egy további szelvényközbe a kitermelést végző géppel átállni nem szabad. A kotrási anyagot a megrendelő, ill. a vízfolyás felügyeletével megbízott hatóság (általában az illetékes vízügyi igazgatóság) előírásai szerint kell elkülöníteni, el­helyezni és tárolni. A kotrás közben talált kotrási akadályokról (pl. műtárgy vagy harci cselekmények maradványai, a tervben nem szereplő vezetékek vagy kábelek) a megrendelőt 24 órán belül az építési naplóban és postai úton (levél, távirat) értesíteni kell. Az aka­dályok eltávolításához a megrendelő engedélye szükséges. 61

Next

/
Oldalképek
Tartalom