Starosolszky Ödön (szerk.): Vízépítés 2. (Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet, Budapest, 1973)

VI. Vízépítési földmunkák

Az állandó szivárgási feltételeknek alávetett völgyzáró földgátaknál, dombvidéki halastógátaknál és síkvidéki halastó-, valamint tározógátaknál azt kell vizsgálni, hogy ha a gátban szivárgó van, az jól működik-e, tisztán tartják-e a kivezetéseit, és mi a szűrőn átjutott víz mennyiségének és minőségének időbeli változása. Ellen­őrizni kell azt is, hogy a szivárgó víz nem keres-e magának a szivárgón kívül vagy a szivárgón kívüli gátban káros utat. 2.012. Völgyzáró földgátak, halastó- és tározógátak 2.02. A földgátak felületi sérüléseinek javítása V gátfelületek gondos megfigyelése és vizsgálata után a felületi sérülések kijavítása a fenntartás folyamatos feladata. Az időleges szivárgási feltételeknek alávetett árvédelmi gátak koronájának állandó jó karban tartása az árvíz alatti gátvédelem egyik fontos előfeltétele még akkor is, ha a gát mellett vízi közlekedés van. A gátkoronán stabilizált földút vagy burkolt út a gát működőképességének, fenntartásának és védelmének fontos segítője. A gátfenntartás további folyamatos feladata a gát rézsűburkolatának, és ha ilyen nincs, a gát rézsűfelületének gondozása. A gát felületén növő gyomnövények kor­hadó gyökerei egy-két méterre is lehatolnak, és elhalásuk után mély járatokat hagynak a töltésben. Az állati kártevők: a legkülönfélébb rovarok, giliszták a gátfcliiletek alatt, a vakondok, egérfélék és pocokfélék járatai 30—60 cm-től 100— 200 cm-ig is járatossá tehetik a töltést, az ürge és a hörcsög még ennél is mélyebbre hatol a töltésbe. Ezért a gyomnövények irtása és az állati kártevők elleni védekezés a fenntartásnak elsőrendű feladata. A töltéskoronát megközelítő vízállások esetén a gátfelület szivacsossága miatt a felső 50—60 cm-es áteresztőrétegen keresztül a víz könnyen utat talál a gát mentett oldalára. Ezért olyan töltésszakaszokon, ahol a vízszín a töltés koronáját 5—15 éves időszakonként megközelíti, ugyanilyen időközönként szükséges a korona víz­felőli szivacsos részéről a földanyagot kitermelni, felújítani és tömörítve beépíteni. A fenntartás másik fontos feladata megakadályozni az esővíz bejutását a gát­testbe. Ezért a földmű felületi sérüléseit célszerű mindenkor folyamatosan helyre­állítani, mert az elhanyagolt hibák az idő folyamán rohamosan súlyosbodnak, és árvíz esetén a romlás az egész gát biztonságát veszélyezteti. A fenntartás igen fontos feladata a gyepfelületek gondozása, tápanyaggal ellátása, és az egész felület rendszeres kaszálása. Ennek a munkának teljes gépesítése szük­séges. A régi gátszelvényeken, a padkákkal is megosztott rézsűfelületeken ez nehe­zen volt megoldható, az újabb gátszelvények és gátmegerősítések azonban a gépi építés mellett a gépi fenntartási munkák gépesítését is lehetővé teszik. Mindehhez azonban könnyen kezelhető rézsűkaszáid és betakarító gépek szükségesek. Az állandó szivárgási feltételeknek alávetett gátak felületi sérüléseinek kijavítása egy­szerűbben végezhető. A felvízi rézsűn elsősorban a szilárd burkolatok hibái jelent­kezhetnek. Szilárd burkolattal el nem látott rézsű gyepszőnyegének fenntartása a fentebbiekben mondottak szerint végezhető. Az alvízi rézsű eróziós kárai ellen általában gyepesítéssel védekezünk, amelyet ugyancsak a legnagyobb lelkiismere­tességgel kell folyamatosan fenntartani.

Next

/
Oldalképek
Tartalom